Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete

Melyek a prostitúcióhoz kapcsolódó szabálysértések?

Az egyéni prostitúciót tehát a törvény engedi, de annak gyakorlását meghatározott feltételekhez köti. Ha a prostituált nem tartja be ezeket a feltételeket, akkor szabálysértésért már felelőségre vonható.

1. Legális-e a prostitúció?

2. Mi a szexuális szolgáltatás?

3. Melyek a prostitúcióhoz kapcsolódó szabálysértések?

3.1 Mi a közterület, illetve a nyilvános hely?

3.2 Mi a védett övezet?

3.3 Mi a türelmi zóna, ki jelölheti ki?

3.4 Ki a nagykorú? Kinek az ajánlatát nem fogadhatja el a prostituált?

3.5 Hogyan és milyen esetben ajánlhatja szexuális szolgáltatásait a prostituált?

3.6 A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolás

3.7 Tiltott kéjelgés

3.8 Közerkölcs megsértése

1. Legális-e a prostitúció?

Az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt, hazánkban 1993-ban helyezték hatályon kívül. 1999 szeptemberéig a prostitúciót, mint szabálysértést kezelte a jog-gyakorlat. „ A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról” szóló 1999. évi LXXV. Törvény (továbbiakban Szbtv.) életbelépésével bevezetődött a „tiltott kéjelgés” fogalma, mely alapján a prostitúció, bizonyos[1]feltételek teljesítésével, legális tevékenységgé vált.

A Baranya Megyei Bíróság (6.K20.483/200/9.számú) határozata szerint;

…„ A jogalkotó elismerte a prostituáltak tevékenységét, mint szolgáltatást[2], ezáltal az üzleti jellegű tevékenységgé vált és a prostituáltak egyéni vállalkozóknak tekintendők. „…

A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949.évi XX törvény) 70/I. § szerint;

“Minden természetes személy, […] köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi.CXVII. törvény 1.§ (3) bekezdése szerint:

“a magánszemély minden jövedelme adóköteles.

A hatályos jogi szabályozás alapján, tehát a prostitúció legálisan, vállalkozási formában végezhető tevékenység. Erre az Alkotmánybíróság a 261/E/2000. AB határozatában is rámutatott, amelyben megállapította; hogy

“a szexuális szolgáltatás nyújtása beletartozik az Alkotmány 70/B. §-ában meghatározott munka és foglalkozás szabad megválasztása alapvető szabadságjog kategóriájába és teljes korlátozása alkotmányellenes.

2. Mi a szexuális szolgáltatás?

A szexuális szolgáltatás: a prostituált olyan, a szolgáltatást igénybe vevővel való testi érintkezést is igénylő tevékenysége, amely a szolgáltatást igénybe vevő szexuális vágyának felkeltésére, illetve annak kielégítésére irányul.

3. Melyek a prostitúcióhoz kapcsolódó szabálysértések?

Az egyéni prostitúciót tehát a törvény engedi, de annak gyakorlását meghatározott feltételekhez köti. Ha a prostituált nem tartja be ezeket a feltételeket, akkorszabálysértésért már felelőségre vonható.

A törvényalkotó egyik célja az volt, hogy a közterületen, nyilvános helyen, utcán megjelenő prostitúciót korlátok közé szorítsa. Ezért megalkotta a türelmi zóna, illetve a védett övezetfogalmát. A törvényalkotó a prostitúció folytatását és a prostitúció felajánlását a Védett övezeten kívül engedélyezi, ebből adódóan, a Védett övezetben tilos a prostitúció folytatása és felajánlása.

Védett övezetek a közterület meghatározott részei és az ezeken a védett közterületeken működő nyilvános helyek.

Ahhoz, hogy meg tudjuk jogilag határozni a védett övezet fogalmát, meg kell ismerkednünk másik két alapvető fogalommal.

3.1. Mi a közterület, illtve a nyilvános hely?

közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét;

Közterület az út (közút /főút /mellékút /bekötőút stb.), utca, tér, park, járda, játszótér, sétány, parkoló, busz-, villamosmegálló, taxidroszt, útszéli autós pihenőhely stb., amelyet bárki használhat, függetlenül, hogy kinek a tulajdonában van. A magántulajdonban lévő terület is közterületnek számít, ha azt tudatosan megnyitották a közforgalom előtt. Nem minősül ugyanakkor közterületnek az el nem kerített, de nem a közforgalomnak szánt ingatlan (például; egy el nem kerített kert, park vagy erdő).

nyilvános hely: közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely

Mindenki számára nyitva álló helyek például a hivatalok (posta, önkormányzat stb.), vállalati helyek (bank, ügyfélszolgálati irodák stb.), közintézmények (iskolák, kórházak, könyvtárak, múzeumok stb.) vendéglátóhelyek (étterem, cukrászda, bár stb.) szórakozóhelyek (mozi, fürdők, strandok ) bevásárlóközpontok stb.

3.2 Mi a védett övezet?

védett övezet: a közterületnek az e törvény, illetve a települési (Budapesten a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) képviselő-testülete rendeletében meghatározott azon része, ahol a prostituált a szexuális szolgáltatásra nem ajánlkozhat fel, szexuális szolgáltatást nem nyújthat, a védett övezetre vonatkozó tilalmakat a közterület e részén fekvő nyilvános helyre is alkalmazni kell;

A törvény szerint az alábbiak minősülnek védett övezetnek (Szbtv.7§):

a) a közútnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló területe;

b) az autópályától, az autóúttól, illetve lakott területen kívül az egy-, illetve kétszámjegyű főútvonaltól számított 100 méteren belüli terület;

c) lakott területen a főútvonaltól számított 50 méteren belüli terület;

d) a népképviseleti, közigazgatási, bírósági, ügyészi szervek, valamint diplomáciai és konzuli képviseletek és az ezzel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és tagjaik elhelyezésére szolgáló épületek, köz- és felsőoktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, szociális, közművelődési feladatok ellátására rendelt épületek, a személyforgalom célját szolgáló terminálok (repülőtér, pályaudvar, hajóállomások), a nyilvántartásba vett egyházak szertartásaira szolgáló intézmények, a fegyveres erők objektumai, valamint a temetkezési és egyéb kegyhelyek területén, illetve a közterületen azoktól számított 300 m távolságon belüli terület;

e) az olyan mellékutcák, ahol a kiskorúak oktatását, nevelését, gyógyítását, tartós elhelyezését szolgáló, valamint gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény működik.

(2) Az (1) bekezdés b)-d) pontjaiban meghatározott távolságot közterületen az épület, illetőleg a közút határvonalának bármely pontjától lehet számítani.

(3) A többlakásos ház közös tulajdonban vagy használatban álló területén, közterületen elhelyezett létesítményekben, illetőleg járműben, valamint a védett övezeten belül a nem lakás céljára szolgáló helyiségben a prostituált szexuális szolgáltatást nem nyújthat.

Megjegyzés: Az Szbtv. szakaszi a védett övezet ismérveit, objektumait jelenítik meg. A védett övezetben a közterületi prostitúció minden megnyilvánulása tiltott; ebben a körzetben tehát a prostituált szolgáltatását sem közterületen, sem pedig az ott működő, a védett övezet sorsát osztó nyilvános helyeken nem ajánlhatja fel.

3.3 Mi a türelmi zóna, ki jelölheti ki?

Szbtv. 4.§ i) pontja értelmében türelmi zóna:közterületnek az önkormányzat rendeletében a prostitúció tömeges megjelenése esetén kijelölt azon körzete, ahol a prostituált szexuális szolgáltatásra felajánlkozhat vagy a szexuális szolgáltatására irányuló kezdeményezést elfogadhatja.

Szbtv 8.§ (1) bekezdése értelmében:

· az önkormányzat a prostitúció tömeges megjelenése esetén rendeletében egy türelmi zónát jelölhet ki.

· Kivételesen – ha egy türelmi zóna kijelölése nem lehetséges – több türelmi zóna is létesíthető.

· A közterületi prostitúció folyamatos észlelése esetén türelmi zóna kijelölése nem mellőzhető az ötvenezer lélekszám feletti települések esetében.

A türelmi zóna kijelölésének 2 esete van:

I. Az önkormányzat türelmi zónát jelölhet ki, de az nem kötelező.

Az önkormányzat akkor jelölhet ki türelmi zónát, ha a területén a prostitúciótömeges méretekben jelenik meg a településen. A kijelölés azonban ötvenezer lélekszám alatti települések esetében csak lehetőség, de nem kötelesség.

a prostitúció tömeges megjelenése:a prostituáltak folyamatos vagy idényjellegű nagyobb számú egyidejű megjelenése, olyan területi koncentrálódása, amely alkalmas a település nyugalmának megzavarására;

A törvény konkrétan nem határozza meg tehát, hogy hány prostituált tevékenysége számít tömegesnek, ennek az eldöntése az önkormányzat feladata.

II. Az önkormányzat köteles türelmi zónát kijelölni.

Ha a település lakossága az 50 000 főt meghaladja és a prostitúció folyamatosan észlelhető a közterületen (utcán, tereken, parkokban stb.), az önkormányzatkötelestürelmi zónát kijelölni.

A türelmi zóna kijelölése – bizonyos feltételek bekövetkezése esetén – nem mellőzhető -, tehát kötelező. Márpedig az Szbtv. szóban forgó 8.§ (1) bekezdésének utolsó mondata kategorikus rendelkezést tartalmaz, mellyel szemben az érintett önkormányzat semmilyen „kimentő” körülményre nem hivatkozhat.

Megjegyzés: A települési önkormányzatnak az Szbtv 8.§ (1) bekezdése alapján – figyelemmel a törvény 62.§ (4) bekezdésének határidőt megállapító előírására – 2000. március 1. napjától fennálló kötelezettségét teljesítenie kell. Amennyiben a jelenség a törvény hatálybalépése után válik tömegessé, ennek megállapításától számított kilencven napon belül köteles a türelmi zóna kijelöléséről a rendeletet megalkotni. Ha az önkormányzat ennek ellenére mégsem jelöl ki türelmi zónát, akkor mulasztásos törvénysértést követ el, de ezt helyette más (pl. Igazságügyi és Rendészeti Miniszter, Közigazgatási Hivatal stb.) ekkor sem jelölheti ki.

Hazánkban alapvető alkotmányos és emberi jogok sérülnek, sérülhetnek, hiszen az állami jogalkalmazó csak abban az esetben szankcionál, ha a normasértő személy állampolgár.

Ha a nyilvánvaló és igazolt jogsértés „Hivatal-ok” részéről történik: az államhatalom hallgat.

„Az Állam hatalom, de a hatalom eszközei az állampolgárokért vannak és nem ellenükben. A jogbiztonság nem „véletlenül” tartozik alapjogaink közé! Ijesztő, felháborító, és elfogadhatatlan az a hatalmi törekvés, amely önmagát a törvényeken felülinek tekinti!”

A Belügyminisztérium által készített tanulmány megállapította:

…” Amíg a tömeges prostitúcióval sújtott településen nem létesül (működőképes) türelmi zóna, addig a törvényben megjelölt védett övezeten kívüli közterület-részeken a prostituáltak legálisan űzhetik mesterségüket; feltéve persze, ha az érintettek a generális kötelezettségeinek eleget tesznek.

Ehhez, az érintetteknek nem kell engedélyt kérniük a zóna kijelölést „mellőző” önkormányzatoktól, lévén, hogy e joguk a törvényből(!), s nem pedig a helyi önkormányzat engedélyéből fakad.

Nyilvánvaló, hogy a szabályokat tiszteletben tartó, a védett övezeteken kívül felajánlkozó prostituáltakkal szemben sem az önkormányzat, sem a rendőrség nem tehet korlátozó intézkedéseket; az ugyanis jogszabály-ellenes lenne!

1999 szeptembere óta ti. – igaz, korlátok közé szorítva – a

közterületi prostitúció legális Magyarországon!

Sajnálatos, hogy a “türelmi zónák” kijelölésének elmaradásából eredő gondokat súlyosítva, a jogbizonytalanságot tovább fokozva a közterületi prostitúcióval érintett települések egyikén sem alkalmaznak ilyen térképeket. E körülmény azért aggasztó, mert – “türelmi zónák” hiányában – a közterületi prostitúció kezelését szolgáló szabályok körében – más lehetőség híján – kizárólag a “védett övezetek” védelmét közvetlenül szolgáló szabályok alkalmazására nyílhat módja a rendőrségnek.

Az eljáró rendőrnek pontosan ismernie kell(ene) a védett övezet határvonalát; ilyen ismeretek hiányában – aggálytalanul, az esetek nem kis részében – intézkedni sem tud!

Járhatatlan az a megoldás, miszerint; az adott esetben a rendőr mérőszalaggal a kezében vagy éppen méteresre szabott léptekkel méri le a „védett övezet” határvonalát, s dönt ekként a szabálysértés léte, nem-léte kérdésében.

E pillanatban – „térképek” hiányában – mást aligha tehet.

E kényszerű, egyébként a jogalkalmazás zavaraira, hiányosságaira visszavezethető „megoldás”amelyre számos példa felhozható méltatlan a rendőrre, de méltatlan a rendőr helyes mérésében, számításában gyakran reménytelenül bizakodó prostituált társadalomra is. ” …

3.4 Ki a nagykorú? Kinek az ajánlatát nem fogadhatja el a prostituált?

A prostituált a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el.

A prostituált szexuális ajánlattal nem szólíthatja le a 18. év alattiakat és a 18. év alatti személy ilyen tartalmú ajánlatát nem fogadhatja el. Ez a tilalom mindenhol érvényes.

A prostituált akkor követ el törvénysértést, ha biztosan tudja, vagy a körülményekből az általános elvárhatóság mellett tudni kellene, hogy a leszólított személy 18. év alatti. Például személyesen ismeri, látta az igazolványát, a kliens külseje alapján mindenki számára egyértelmű, hogy a személy még nem töltötte be a 18. évet.

Ha ennek ellenére a prostituált mégis ajánlatot tesz neki, vagy elfogadja a 18. év alatti ilyen ajánlatát, akkor szabálysértést követ el.

Ha a leszólított 14. év alatti, akkor a prostituált a megrontás bűncselekményétvalósítja meg, ha 14. és 18. év közötti, akkor szabálysértést követ el.

Nagykorúnak – a prostitúció szempontjából – a 18. évüket betöltött személyek számítanak.

3.5 Hogyan és milyen esetben ajánlhatja szexuális szolgáltatásait a prostituált?

Szexuális szolgáltatásra való felhívás tilalma:

Aki a külön jogszabály szerint meghatározott védett övezetben ellenszolgáltatást felajánlva mást szexuális szolgáltatás nyújtására felhív, illetve más személy szexuális szolgáltatásának felajánlását elfogadja, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Védett övezeten belül a prostituált sem szóban, sem egyéb módon (pl. kihívó magatartásával, öltözetével) nem ajánlhatja fel szexuális szolgáltatását és nem is fogadhat el erre irányuló ajánlatot. Az eljáró rendőrnek nem szükséges bizonyítania, hogy az ajánlat szóban elhangzott, a szabálysértés elkövethető konkrét ajánlat, leszólítás nélkül is. Elég a félreérthetetlen, az emberek nagy többsége számára egyértelműen kihívó megjelenés, öltözet, viselkedés.

A szabályozás, a védett övezetek nyugalma érdekében a kliens jogi felelősségének jogalapját is megteremti azáltal, hogy a védett övezetet érintően kiterjeszti az elkövetői kört, s megtiltja a kliens számára is, hogy ajánlatot tegyen, illetve, hogy a prostituált ilyen irányú felajánlkozását elfogadja.

A prostituált védett övezeten kívül (ha nincs türelmi zóna), illetve türelmi zónában felajánlhatja szexuális szolgáltatásait bizonyos feltételekkel. A törvény szerint:

szexuális szolgáltatásra felajánlkozás: a prostituáltnak közterületen vagy nyilvános helyen máshoz címzett, a szexuális szolgáltatása nyújtására irányuló szóbeli felhívása (aktív felajánlkozás), a prostituáltnak a szexuális szolgáltatásra irányuló ráutaló magatartása (passzív felajánlkozás), illetve a szexuális szolgáltatást igénybe venni kívánó felhívásának elfogadása;

A felajánlkozásnak 3 fajtáját különbözteti meg a törvény:

I. Aktív felajánlkozás: ez a szóbeli ajánlattétel, a leszólítás.

II. Passzív felajánlkozás: ráutaló magatartás, olyan magatartás, amely mindenki számára egyértelművé teszi, hogy a prostituált szexuális szolgáltatást kíván nyújtani anélkül, hogy ezt szóban is megerősítené.

III. A kliens felhívásának elfogadása

3.6 A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolás:

a prostituált szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással” (41/1999.( IX.8.) EüM rendelet a prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról).

A prostituáltnak orvosi igazolással kell rendelkeznie, amely tanúsítja azt, hogy nem szenved szexuális érintkezés útján terjedő fertőző betegségben.

A prostituált csak ilyen orvosi igazolás birtokában nyújthat szexuális szolgáltatást. A járőröző rendőr ezt az igazolást elkérheti és ellenőrizheti. Ilyen dokumentum hiányában a prostituált cselekménye szabálysértést valósít meg.

A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolás szabályait a 41/1999. (IX.8.) egészségügyi miniszteri rendelet állapítja meg.

A vizsgálati módszerekről és ezek térítési díjairól a prostituáltat tájékoztatni kell. A vizsgálat során az alábbi fertőző betegségek szűrővizsgálatát végzik el:

- Syphilis (vérbaj)

- Gonorrhoea (tripper)

- HIV ( az AIDS vírusa)

- Chlamydia

- Hepatitis B (fertőző májgyulladás)

Ha egyik betegség sem mutatható ki a prostituált szervezetében, akkor az intézet a vizsgálaton való megjelenéstől számított 10 napon belül köteles kiadni az orvosi igazolást. Az igazolás csak a személyazonosságot igazoló okmánnyal együtt érvényes és a kiállításától számított 3 hónapig használható fel. Ha a vizsgálati eredmény akár már egy betegség esetén is pozitív, az intézet megtagadja az igazolás kiállítását.

Melléklet a 41/1999. (IX.8.) EüM. rendelethez

Bőr- és Nemibeteg-gondozó egészségügyi szolgáltató

……………/………. szám

ORVOSI IGAZOLÁS

Családi név:

Utónév:

Születési hely, idő:

Lakó- és tartózkodási hely:

Személyazonosságot igazoló okmány és száma:

A prostituáltak részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet 2. §-a (2) bekezdésében felsorolt fertőzések nem mutathatók ki.

A vizsgálat idôpontját követően a fertőzés lehetősége nem zárható ki.

Ez az igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig használható fel.

…………………………………………. ………………………………………………….

(kiállítás helye, ideje) az intézet orvosa

FONTOS: A vizsgálat elvégzésére és az orvosi igazolás kiállítására bármely bőr-nemibeteg gondozó intézet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálatok elvégzéséről szóló igazolás formátuma – intézettől függően – eltérhet egymástól, de nem jelenti azt, hogy az 5 féle vizsgálat bármelyike ne kerüljön elvégzésre, illetve, hogy az EüM. rendelet mellékletében szereplő adatok bármelyike ne kerüljön – az adott formátumban – rögzítésre. Mivel a vizsgálatok árát az adott intézet határozza meg (szabadáras) és a térítési díjak jelentősen eltérnek egymástól, a prostituáltak nem biztos, hogy a területileg illetékes intézetet választják ennek elvégzésére.

3.7 Tiltott kéjelgés

aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

a) a szexuális szolgáltatása igénybevételére felhívott személy tizennegyedik életévét betöltött kiskorú, vagy kiskorúnak az ilyen szolgáltatás nyújtására irányuló ajánlattételét fogadja el;

b) a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

(4) az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

A prostituált akkor követheti el ezeket a szabálysértéseket, tehát ha a törvényben, illetve az önkormányzati rendeletben (ha az adott településen van a prostitúciót korlátozó rendelet) szereplő valamilyen korlátozást áthág, vagy tilalmat megszeg.

Így például, ha

- nem a megengedett helyen folytat prostitúciót (védett övezetben),

- 14. évnél idősebb, de 18. évét még be nem töltött kiskorúnak tesz szexuális ajánlatot vagy 14. évnél idősebb, de 18. évét még be nem töltött kiskorútól fogad el ilyen irányú ajánlatot,

- másokat zaklatva kínálja szexuális szolgáltatását, ajánlkozik fel,

- nincs orvosi igazolása arról, hogy nem szenved fertőző nemi betegségben, illetve ha van nála igazolás, akkor az vagy lejárt, vagy nem a prostituált nevére

szól.

Az elkövetés helye szerinti illetékes helyi bíróság tart tárgyalást és bírálja el a szabálysértést. A bíróság határozatában elzárást vagy pénzbírságot szabhat ki, illetve megszüntetheti az eljárást. A határozat közlésétől számított 8 napon belül fellebbezést lehet benyújtani az eljáró helyi bíróságnál, amely továbbküldi az iratokat az illetékes megyei bíróságnak, amely a fellebbezést elbírálja.

Ha a prostituált ellen tiltott kéjelgés miatt eljárás indul, tettenérés esetén őrizetbe is vehető. A prostituáltat, az őrizet foganatosításától számított 72 órán belül bíróság elé kell állítani, ellenkező esetben az őrizet megszűnik.

A szabálysértési őrizet elrendelése esetén a rendőrség köteles a megjelölt hozzátartozót vagy más személyt értesíteni!

A bíróság az őrizetet maximum 10 napig meghosszabbíthatja, amennyiben a prostituáltat elzárásra ítéli.

Az 1999. évi törvény a szabálysértésekről 17§ 2) bekezdése alapján;

Amennyiben az elzárás feltételei egyébként fennállnának, akkor sincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy:

a)

- fiatalkorú;

b)

- fogyatékos személy,

- kórházi fekvőbeteg- ellátásban részesül,

- illetőleg kórházi kezelése válik szükségessé;

c)

- a terhesség negyedik hónapját elérő nő,
- tizenhat éves korát be nem töltő gyermekét egyedül nevelő szülő, – -vagy fogyatékos,

- illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

FONTOS:

Az eljárásban ezeket a körülményeket mindig vetesse jegyzőkönyvbe!

A végrhejtási eljárás során, a prostituált kérheti, hogy a pénzbírság megfizetése helyett, közérdekű munkát alkalmazzanak!

3.8 Közerkölcs megsértése 218/1999(XII.28.) Korm. rendelet

(1) Aki a közterületen vagy nyilvános helyen a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsít,tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Ez a szabálysértés nem közvetlenül a prostitúcióhoz kapcsolódik, de a prostituáltak magatartásukkal, megjelenésükkel gyakrabban elkövethetik ezt a törvénysértést tevékenységük során, mint általában az átlagemberek.

A törvény általánosan (nem csak a prostituált számára) megtiltja a közerkölcsbe ütköző magatartást a közterületen és a nyilvános helyen (a közterület és a nyilvános hely fogalmát lásd korábban).

Azt, hogy mi minősül közerkölcsbe ütközőnek, mindig a társadalom erkölcsi érzéke határozza meg, vagyis az, hogy az emberek nagy többsége szerint az adott viselkedés, megjelenés sérti-e az uralkodó erkölcsi értékeket, felháborodást kelt-e az emberekben, ha ilyet tapasztalnak környezetükben. Ez a megítélés nem csak a szexuális jellegű jelenségekre vonatkozhat, de a szeméremsértő magatartásokat általában mindig a közerkölcsbe ütközőnek értékelik az emberek.

A közerkölcs folyamatosan változik, míg egyes jelenségeket korábban ilyen szempontból elítéltek, ma már megértőbbek irányukban az emberek. Korábban, ha egy pár nyilvános helyen csókolózott, átölelte egymást, azt az emberek nem nézték jó szemmel, erkölcstelennek találták, ma viszont már általában nem kelt felháborodást, ha ilyet látnak utcán, járművön (még akkor is, ha egyes emberek erkölcsi érzékét még ma is sérti ez a látvány, de a többségét már nem). Régebben utcán a fedetlen váll, rövidszoknya, kivágott ruha illetlenségnek számított és rossz véleménnyel voltak az így öltözött nőről az emberek, míg manapság már a top viselése, a meztelen has sem számít kirívónak (főleg fiatalok esetében).

Maradtak azonban olyan esetek, amelyek a mai napig visszatetszést váltanak ki általában az emberekben és sértik erkölcsi felfogásukat. Így ha valaki nyilvános helyen, átlátszó, hiányos öltözékével, illetve az öltözékének hiányában láttatja nemi szerveit, közterületen közösül, akkor egyértelműen közerkölcsbe ütköző magatartást követ el.