Egyesületük miért használja a szexmunkás kifejezést a prostituált helyett?
A szexmunkás kifejezés használatával Egyesületünk azért ért egyet, mert a szexmunkások, ha feltesszük nekik a kérdést, hogy miből élnek, tevékenységüket munkaként írják le. A szexmunkás kifejezés egyaránt vonatkozik nőkre és férfiakra, akik a szexuális szolgáltatást árulnak pénzért vagy egyéb ellenszolgáltatásért. A kifejezés Egyesületünk álláspontja szerint kevésbé degradáló és pejoratív, mint a prostiuált megnevezés, illetve kifejezi, hogy a szexmunkások adózásukkal hozzájárulnak az ország gazdaságának bevételeihez.
Emellett a szexmunkás kifejezés:
- nem esik negatív morális megítélés alá, történelmileg nincs megbélyegezve.
- nem úgy utal rájuk, mint szociális problémára, valamint nincs bűnnel megbélyegezve.
- bármilyen etnikumot és nemet lefedhetnek ezzel a szóval
- a szó jelentése megmagyarázza, hogy akik ezzel foglalkoznak azok gyakorlatilag mit csinálnak (pénzkereső tevékenység)
- Szexuális jellegű munkák széles körét, valamint körülményeit is lefedi.
- azáltal, hogy ezt munkának ismeri el, a szexmunkásoknak több eszközük van arra, hogy jobb, biztonságosabb és elfogadhatóbb munkakörülményekért küzdjenek.
Ezt a kifejezést már számos kormány, emberi jogi szervezet és szakszervezet használja, akárcsak az ENSZ.
Legális ma a szexmunka Magyarországon?
Szexuális szolgáltatások áruba bocsátása legális Magyarországon, azonban a szexmunka bizonyos feltételekhez kötött.
Hány szexmunkás dolgozik ma Magyarországon?
A szexmunkások rejtőzködő életmódja miatt nincsenek megbízható adatok a Magyarországon dolgozó szexmunkások számáról. Egyesületünk 15.000 főre becsüli a szexmunkások számát, akik Magyarországon, illetve külföldön dolgoznak. A szexmunkások számával kapcsolatos adathiány azonban nemzetközi szinten is jelen van: a szexmunkások sok esetben nem fedik fel foglalkozásukat, hogy ne legyenek alanyai a szexmunkások ellen irányuló előítéleteknek, stigmának, diszkriminációnak, megaláztatásnak és szégyennek. Sok szexmunkás részmunkaidőben, rendszertelenül dolgozik szexmunkásként, és sokszor nem is kerül semmilyen hatóság és intézmény (egészségügyi, rendfenntartó, társadalombiztosítási, stb.) látókörébe.
Milyen szolgáltatásokra van szüksége a szexmunkásoknak?
Hasonlóan más szolgáltatókhoz, a szexmunkásoknak is hozzáférését biztosítani kell bizonyos szolgáltatásokhoz (pl. lakhatás, egészségügy, szociális juttatások). Más dolgozóktól eltérően, biztosítani kell a munkához és szabad választáshoz való joguk betartását, és hogy olyan környezetben dolgozhassanak, ahol nem éri őket erőszak, megfélemlítés vagy zaklatás. Szintén elengedhetetlen, hogy egyenlő lehetőségeket kapjanak, ezáltal társadalmi integrációjuk megvalósuljon, és hogy önrendelkezésük és jogi védelmük biztosítva legyen.
A szexmunkások maguk választják meg foglalkozásukat?
Nem minden szexmunkás egyforma, van, aki élvezi a munkáját, van, aki más foglalkozást választana, ha megengedhetné magának. Sokuknak azonban korlátozott lehetőségeik vannak más szakma választására. Sok szexmunkás azért választja a szexmunkát, mert a rugalmas napi beosztást tesz lehetővé, és nagyfokú szabadságot biztosít. Mások szeretnek a saját főnökeik lenni.
A szexmunkások minden esetben erőszak áldozatai?
Szomorú tény, hogy a szexuális szolgáltatást nyújtók, a rendezetlen körülmények következtében gyakrabban válhatnak áldozattá, mint más önfoglalkoztató egyéni vállalkozók. A szexmunkát szabályozó jelenlegi jogszabályi környezet, mely egyszerre jeleníti meg az engedélyezést, a kötelezettségeket és a szexmunka burkolt ellehetetlenítését, jelentősen kedvez azoknak, akik a szexmunkásokat ki akarják használni. A szexmunkásokat a külső szemlélődők hajlamosak diszkriminatívan és sztereotípiák alapján megítélni. Az egyre bulvárosodó média, a szexmunkásokat gyakran úgy jeleníti meg, mint akiknek nincsen önálló akaratuk, és nem gondolkodhatnak. Áldozatnak tüntetik fel őket, akik nem kérnek és nem kaphatnak segítséget. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szexmunkával kapcsolatos nyomorúságot mutassák be és ez alapján általánosítanak.
Hol dolgoznak a szexmunkások?
A szexipar milyensége mindig a helyi kontextustól és körülményektől függ. Rengeteg módja van annak, ahogy az eladó és vevő találkozik. Van, aki az utcán dolgozik – ez a legveszélyesebb helynek tekintett -, míg mások lakásokban. Ők legtöbbször az Interneten hirdetnek és függetlenül dolgoznak.
Ki válik szexmunkássá?
Nők, férfiak, transzneműek, bármilyen társadalmi csoportból szexmunkások lehetnek, rengeteg különféle motivációval. Azért dolgoznak, mint mindenki más: hogy pénzt keressenek. A jelenlegi tendenciák szerint egyre több egyetemista, főiskolás választja ezt a pénzkereseti lehetőséget, hogy tanulmányaikat finanszírozzák.
Vannak férfi szexmunkások is Magyarországon?
A szexuális szolgáltatás unisex tevékenység, a férfi szexmunkások szolgáltatásait nők, férfiak és párok is egyaránt igénybe veszik.
A férfi szexmunkásokat más nehézségek sújtják itthon, mint a nőket?
Bizonyos vonatkozásokban (jogi, adózási, egészségügyi, stb.) ugyanazok, de vannak specifikus kérdések, melyek a férfi szexmunkásokat érintik, p.l. a homofóbia, annak elismerése, hogy nem minden férfi szexmunkás meleg, stb.
A szexmunka új társadalmi jelenség?
Kutatások azt igazolták, hogy a szexmunka az emberiség kezdeteitől fogva létező jelenség. Megemlítik már a Bibliában és az állatvilágban is megfigyeltek hasonló jelenségeket.
Minden külföldi szexmunkás, aki Magyarországon dolgozik, ill. minden magyar szexmunkás, aki külföldön, emberkereskedelem áldozata?
Az emberkereskedelem mások becsapásán, kényszerítésén alapszik, és módszere az, hogy embereket eltávolítnak a saját környezetükből, otthonukból, országukból, hogy máshol kevés, vagy egyáltalán semmi kompenzációért, kihasznált szituációban dolgozzanak. Az emberkereskedelem nem egyenlő a szexmunkával, és az emberkereskedelem áldozatait sokféleképpen kényszeríthetik munkára sokféle ágazatban (mezőgazdaság, ház körüli szolgálatok, szexipar, koldulás, stb.). Rendkívüli fontossággal bír, hogy az emberkereskedelmet, mely az emberi jogok megsértése, megkülönböztessük az önkéntes migrációtól.
Szintén különbséget kell tennünk azon migráns munkások között, akik önkéntesen szexuális szolgáltatásokat nyújtanak, és azok közt, akik nemzetközi bűnhálózatok áldozatai. Sok esetben jelentették, hogy migráns szexmunkások ügynökségnek fizetnek, hogy intézzék mások országban történő munkavállalásukat, vagy baráti körük vagy családjuk segíti őket a migrálásban.
A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete elítéli az emberkereskedelmet minden formájában. Javasoljuk, hogy több erőforrást használjanak fel az emberkereskedelemmel foglalkozó és ebből profitáló bűnözői csoportok felszámolására ahelyett, hogy az értékes erőforrásokat arra pazarolják, hogy önrendelkező, önkéntesen szexmunkával foglalkozó felnőtteket céloznak meg.
Mit szólnak a kliensek kriminalizációjához?
Az 1999-es svéd jogalkotás, amely kriminalizálja a szexmunkások klienseit, tulajdonképpen illegálissá teszi a szexuális szolgáltatások vásárlását. Ez az ideológia azon alapszik, hogy mindenféle prostitúciós tevékenység a nők kihasználása. A svéd szexmunkások és szexmunkás szervezetek egyöntetű véleménye, hogy a szexmunka a törvény ellenére ugyanúgy létezik, de sokkal veszélyesebbé vált, mint 1999 előtt, mivel sokkal nagyobb rizikóval jár szexmunkásként dolgozni, és sokkal nehezebb ezen szexmunkás csoportoknak segítő szolgáltatásokat nyújtani. A rizikók kiemelten nagyok azok körében, akik most kezdtek el szexmunkásként dolgozni, hiszen sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem kapnak tanácsot tapasztaltabb szexmunkásoktól, és nem férnek hozzá olyan információkhoz, mellyel csökken az esélye, hogy nem biztonságos gyakorlatokat folytatnak.
A jogi szabályozásban mik a további opciók?
Van lehetőség a dekriminalizációra, pl. ez történt Új-Zélandon. Ez azt jelenti, hogy a szexmunkásként való munka semmilyen aspektusa nem illegális. Ez a fajta munkavégzés is munkajogi törvények által szabályozott. A dekriminalizáció támogatja a szakmával kapcsolatos egészségügyi, biztonsági rendelkezések kialakítását és betartását.
A törvények meghatározhatják az üzletkötés helyszíneit, biztonsági előírásokat, adófizetési kötelezettségeket, és szigorú büntetéseket írhatnak elő azon szexipari vállalkozások és vállalkozók számára, akik a jogi keretrendszeren kívül működnek. Példa azon országokra, ahol a szexmunka legális: Ausztrália, Ausztria, Németország, Hollandia, Görögország, Törökország, ill. Magyarország.
Ahhoz, hogy megtekintse az országok teljes listáját, klikkeljen a következő linkre:
http://prostitution.procon.org/viewresource.asp?resourceID=000772
Mi a legnagyobb probléma, ami a szexmunkásokat érinti?
Ha szexmunkásokat kérdez meg, azt fogják válaszolni, hogy a megbélyegzés és diszkrimináció. Ezen kívül szintén aggódnak a lehetséges erőszak és kirekesztés miatt. Félnek, hogy barátaik, családjuk rájön foglalkozásukra, félnek, hogy szomszédaik feljelentik őket, félnek, hogy arcukat ki nem takaró képeket közölnek róluk a médiában. Sok esetben nem szólalnak fel az őket érő erőszak és diszkrimináció ellen, hiszen a megbélyegzéstől való félelem következtében nem akarnak a nyilvánossághoz fordulni.
Hogyan jönnek a stricik a képbe?
Jelentős különbség van a strici és a szexmunkás élettársa között. Míg a stricikre a szexmunkások, mint az őket kizsákmányolókra tekintenek, addig a velük partnerkapcsolatban élőkre, mint szerelmükre, élettársukra gondolnak.
