Demnet jogsegélyszolgálati beszámoló

A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete (továbbiakban: Egyesület) a szexmunkás élethelyzet okán jogi problémával rendelkező személyek részére ingyenes jogsegélyszolgálatot működtet. 2009. év során országos hálózat kialakítására törekedve 4 városban dolgoznak ügyvédek az Egyesület által meghatározott célcsoport problémáinak segítése érdekében. Az ügyfelek helyett a munkadíjat az Egyesület téríti meg az eljáró ügyvéd számára.

 

Az Egyesület időszakosan korábban is biztosított ingyenes jogsegélyszolgálatot a fenti célcsoportnak. A korábbi jogsegélyszolgálat tapasztalatai alapján a jogsegélyszolgálat országos kiépítésére törekedett az Egyesület. A jelenlegi projekt során Budapest központ mellett három vidéki városban, így Nyíregyházán, Kecskeméten és Pécsett biztosít az Egyesület magas színvonalú jogi tanácsadást a szexmunkások, avagy a szexmunkás élethelyzet okán hátrányos helyzetbe került személyek részére.

 

A jogsegélyszolgálathoz beérkező megkeresések az Egyesület mögöttes szervező tevékenységének az eredménye. Kedvezően hat a célcsoport körében, hogy ingyenes jogsegélyszolgálathoz tudnak fordulni.

 

A jogsegélyszolgálathoz az alábbi „típusügyek” kerülnek:

 

A közterületen dolgozó (felajánlkozó), azaz az „utcai” szexmunkaban részes szexmunkások általában a rendőrhatóság által kezdeményezett szabálysértési eljárás okán keresik fel a jogsegélyszolgálatot. A közterületen dolgozó szexmunkásokra a szabálysértési törvény rendelkezéseivel vonatkoznak, elsősorban amely szerint a szexmunkás egészségügyi igazolással kell rendelkezzen, a szexmunkás nem ajánlkozhat fel az 1999. évi LXXV. törvényben foglalt, a szexmunkas célra tiltott, ún. „védett övezetben”, a felajánlkozása nem lehet zaklató jellegű.

 

Míg néhány évvel ezelőtt az egészségügyi igazolás hiánya miatt jelentős számban keresték fel a jogsegélyszolgálatot a szexmunkások, ma már – részben az Egyesület egészségügyi igazolásra vonatkozó felvilágosító munkája okán – ez a probléma marginális. Korábban jellemző probléma volt, miszerint az eljárások jelentős részére azért kerül sor, mert ugyan az orvosi vizsgálat elvégzését követően a vizsgálat elvégzéséről igazolást adnak, de csak ezt követően készül el a laborvizsgálat eredménye, és kerül kiadásra a végleges igazolás. A szexmunkások egy része nem volt kellő információ birtokában az ideiglenes és a végleges igazolás közti különbségről, így az ideiglenes igazolvány birtokában is kiállnak munkát vállalni. Az Egyesület munkatársai erre mindig nyomatékosan felhívják a szexmunkások figyelmét.

 

Ma is jellemző probléma az 1999. évi LXXV. törvényben foglaltak értelmezése. A törvény szerint a szexmunkás a szolgáltatását kizárólag védett övezeten kívül ajánlhatja fel. A védett övezetben való felajánlkozás elsősorban a nagy forgalmú főutakat érinti. Több esetben a bíróság a rendőrség feljelentésével ellentétesen megállapította, hogy a feljelentésben szereplő terület nem védett övezet, és az eljárás alá vont szexmunkásokkal szemben az eljárást megszüntette. Ezek a vitás kérdések a jogszabály pontatlanságából fakadnak.

 

Jelentős félreértésekre ad okot például, hogy egyes területek a köznyelvben az egykori, ma már felhagyott funkcióra utalnak, amely alapján a rendőrség tévesen vélelmezte a tilalom fennállását. Ugyanígy téves eredményre vezetett több esetben a rendőrség védett övezet határát szemrevételezéssel kijelölő módszere. Ilyen esetekben az Egyesület a jogsegélyszolgálat munkáját elősegítendő földmérőt vesz igénybe a tilalommal érintett terület kimérésére.

 

Számos esetben előfordult továbbá, hogy a védett övezeten kívüli területen a felajánlkozás „zaklató” volta miatt tett feljelentést a rendőrhatóság. Ezekben az esetekben a bíróság természetesen kimondta, hogy gyalogosan nem lehet 90 km/óra sebességgel közlekedő személygépjárművek vezetői felé zaklató jelleggel felajánlkozni.

 

Nagy problémát jelent, hogy az 1999. évi LXXV. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egyes önkormányzatok az illetékességi területükön egyéb, a törvényben védettséget nem élvező területeket is védett övezetté nyilvánítsanak. Így az ország más területéről érkező szexmunkások az általános szabályok alapján nem tudják megállapítani, hogy az általa kiválasztott útszakaszt az adott önkormányzat védett nyilvánította-e. Probléma az is, hogy egyes esetekben az önkormányzat újonnan hozott tiltó rendelkezéséről a szexmunkások csak később értesülnek. Ezt a kérdéskört párbeszéddel orvosolni lehet.

 

Mind a védett övezetben történő felajánlkozás, mind az egészségügyi igazolás hiánya eredményezheti elzárás alkalmazását is. Általában a szexmunkások gyorsított eljárás keretében, rendőrségi őrizetből kerülnek bíróság elé állításra.

 

A közterületi szexmunkások tevékenységében, és így a jogsegélyszolgálattal való kapcsolatukban egyfajta „szezonalitás” figyelhető meg. Tekintettel arra, hogy a jogsegélyszolgálatot igénybe vevő ügyfelek egy része az utcai szexmunkások közül kerül ki, így a „szezonalitás” a jogsegélyszolgálatra érkező megkeresésekben is visszatükröződik. Ez okból a tavasz végén és a nyár elején nagyobb számban képvisel utcai szexmunkásokat a jogsegélyszolgálat, mint a hidegebb hónapokban. A téli hónapokban viszont decemberben (a korábbi évek tapasztalatai szerint) magasabb a megkeresések száma. Ennek oka abban keresendő, hogy az ünnepek költségeket jelentenek a szexmunkások részére is, másrészről az ügyfélkör szolgáltatás iránti kereslete is megnő ebben az időszakban.

 

A lakásban dolgozó szexmunkások esetében tipikus esetnek minősül, hogy többen együtt bérelnek ki egy lakást, de csak az egyikük nevére szól a bérleti szerződés. Ilyen esetben a Btk. 205. §-ba ütköző „üzletszerű kéjelgés elősegítését” követi el az, aki a bérleti szerződésen szerepel, annak a terhére, aki a lakásban szexmunkásként dolgozik, de a szerződésen névvel nem szerepel. Ilyen esetekben az ingyenes jogsegélyszolgálatot csak azokban az esetekben lehet felvállalni, amikor több oldalról is igazolt, hogy kizárólag a jogi ismeretek hiánya miatt kötöttek ilyen szerződést, valamint több oldalról igazolt, hogy nem történt meg más személy kihasználása.

 

A jelenlegi szabályok szerint és a Baranya Megyei Bíróság egy döntése alapján mind a lakásban, mind a közterületen dolgozó szexmunkásoknak vállalkozói igazolvánnyal kell rendelkezniük. A vállalkozói igazolvány létét az adóhatóság ellenőrizheti, mégis számtalan esetben az intézkedő rendőrök ennek hiányát is számon kérik a szexmunkásokon. Korábban a vállalkozói igazolvány létének szükségessége a jogszabályi környezet ellentmondásai miatt nem volt egyértelmű. Kérdéses volt annak eldöntése, hogy a vállalkozói igazolvány kiváltása megvalósítja-e a New York-i Egyezményben tiltott szexmunkások regisztrációját. A bíróság egyértelmű döntése szerint a vállalkozói igazolvány kiváltása a szexmunkások részére kötelező. Annak ellenére, hogy az eljáró bíróság nem minősítette a regisztrációt az Egyezménybe ütközőnek, mégis kimondta, hogy a szexmunkások, mint a gazdasági élet egyenrangú szereplői vesznek részt a pénzügyi folyamatokban, így ez hosszú távon a szexmunkások nagyobb társadalmi elfogadottságát eredményezi.

 

A vállalkozói igazolvány kiváltása érdekében az Egyesület proaktívan segítséget nyújt a szexmunkások jogkövető magatartásának megvalósulásához, valamint a gyakorlati hivatali ügyintézéshez is. Ennek során az Egyesület tájékoztatja a szexmunkásokat a vonatkozó adózási és igazgatási kérdésekről, és többek között könyvelési tanácsokat ad. Az Egyesület tevékenysége folytán szexmunkások százai váltják ki a vállalkozói igazolványokat és fizetik saját maguk foglalkoztatása után a közterheket. Az Egyesület ezirányú tevékenysége az államháztartás egyensúlyának javulását is eredményezi.

 

Fentiek mellett általános jogi segítséget is nyújt a jogsegélyszolgálat. Így megkeresik az Egyesület jogsegélyszolgálatát gyermekelhelyezési, válóperes és egyéb polgári ügyekben is. A jogsegélyszolgálat a szexmunkas élethelyzet okán büntetőjogi képviseletet is ellát, így sértettként és terheltként is képvisel szexmunkásokat. Az Egyesület jogsegélyszolgálata például jelenleg képvisel egy kábítószerfüggő szexmunkásat, aki használat okán jelenleg előzetes letartóztatásban van.

 

Egyre többen keresik fel egyszerű tanácsadás céljából a jogsegélyszolgálatot azok a szexmunkások, akiknek jelenleg jogi ügyük nincs, de jogkövető állampolgárként eljárva szeretnék a szabályozási rendszert megismerni, így az esetleges szabályszegést elkerülni.

 

A jogsegélyszolgálat ellátása során az érintett szexmunkásokat mindig teljes körűen tájékoztatjuk a tevékenységük jogi szabályairól – még azokban az esetekben is, amikor nem ez a közvetlen megkeresésük oka –, ezért a „visszatérő” ügyfelek száma nem számottevő. Minden egyes eljárás során tájékoztatást adunk az ügyfelek részére a szakma különös kérdéseiről, így különösen a „védett övezet” fogalmáról, tájékoztatjuk az egészségügyi igazolvány és a vállalkozói igazolvány kiváltásának a kötelezettségéről és annak módjáról is.

 

A jogsegélyszolgálat legfontosabb közvetett célja, hogy az ügyek ellátásán keresztül megvalósítsa a szexmunkások jogi tájékoztatását és előmozdítsa az önkéntes jogkövető magatartásukat. Mindezek mellett a magas szintű jogi képviselet biztosításával a jogsegélyszolgálat a joggyakorlat alakítására is hatással kíván lenni. Ez elsősorban a kiszámítható eljárás megvalósítását jelenti, hiszen a szabályozás jelenleg több helyen is értelmezésére szorul. Az országos hálózat erre is alkalmas, hiszen egyes bíróságokon korábban értelmezett álláspontot közvetíteni tudják más bíróságok felé.

 

Az ország több régiójára kiterjedő jogsegélyszolgálat üzemeltetésével az országos gyakorlat egységesítését, és így a jobb kiszámíthatóságát is elősegíti a jogsegélyszolgálat.

 

Budapest, 2009. április 29.

 

Hozzászólás

Még több Korábbi projektjeink

KAB-ME-13-B-14039 azonosító számú, „Kábítószer-prevenciós program szexmunkások részére” című pályázat

Nincs hozzászólás

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete 2014. január 01. és 2014. június 30. között valósítja meg a KAB-ME-13-B-14039 azonosító

drogmegelozes

Kábítószer prevenciós programunk

Nincs hozzászólás

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete 2012. január 02. és 2012. május 30. között valósítja meg a KAB-ME-11-C-3306 azonosító

HIV/AIDS megelőzés a szexmunkások körében

Nincs hozzászólás

A pályázat címe: HIV/AIDS megelőzés a szexmunkások körében A projekt globális célja: csökkenjen a Humán Immundeficiencia Vírus

Egészségre nevelő és szemléletformáló projektünk

Nincs hozzászólás

Program megnevezése: Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok Kódszám: TÁMOP-6.1.2/AKMR/09/1 Cím: Egeszsegfejlesztes Cimke:

Még érdekelhet: