DEMNET Közvéleménykutatás

A projekt részeként lakossági közvélemény-kutatás készült a szexmunkásokkal kapcsolatos attitűdökről és a szexmunkásokat érő hatósági diszkriminációról, a válaszadók száma 1001 fő. A vizsgálat mintája leképezte a 18 év feletti magyar lakosság nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerinti összetételét.

A projekt, a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete „Egy speciális értelemben hátrányos megkülönböztetésű csoport esélyegyenlőségének javítása” című, 2006/018-176.03.01-0019 azonosító számú programja, melynek célja; a szexmunkásokat érintő diszkrimináció visszaszorítása és a társadalmi környezet érzékenyítése

Legfontosabb megállapítások

A társadalmi problémák között a leginkább meghatározónak a 18-65 év közötti felnőtt lakosságot reprezentáló mintában a válaszadók a bűnözést és  a szegénységet tartják. E problémákat követi az ún. cigánykérdés, s végül – az előzőektől jelentősen lemaradva – a szexmunka jelensége. Ezen adatokból az következik hogy a szexmunka nem a legfeszítőbb társadalmi problémák között van számon tartva a mai Magyarországon a felnőtt lakosság gondolkodásában.

A szexmunka jelenségét inkább a nők, és életkort tekintve, inkább az idősebb válaszadók tekintik problémának, míg a férfiak és a leginkább fiatalnak tekinthető 18-39 éves korosztályban a szexmunka kevésbé érdeklődésre számottevő kérdés. Az iskolai végzettség és a vallásosság oly módon befolyásolja a szexmunka megítélését, hogy a magasabb végzettségűek és a nem vallásosak körében jelentősen kisebb  a szexmunkat problémának észlelők aránya, mint az alacsonyabb végzettségűek, és a valamilyen szinten a valláshoz kötődők körében.

A válaszadók relatív többsége közömbös a szexmunkásokkal szemben, ugyanakkor jelentős arányt képviselnek az e társadalmi, foglalkozási csoportot elutasítók is. Az elutasítók aránya a nők körében majd másfélszerese a férfiakénak. A társadalom többségéről a kérdezettek összességében nagyobb elutasítást feltételeznek, mint magukról, de az elutasítás erősségét (az egyértelmű elutasítást) inkább maguknak „tartják meg”. E speciális helyzetben lévő csoport elfogadása a minta több, mint felének véleménye szerint nem változott az utóbbi években.

A kutatás során bebizonyosodott, hogy a válaszadóknak nincs konzisztens véleménye a szexmunka jelenségéről.  Bár úgy tűnik, hogy tisztában vannak a szexmunka társadalmi és egyéni okaival, a sztereotípiák és az előítéletek is erőteljesen tartják magukat.  Az elutasítás vagy a közömbös attitűd ellenére más társadalmi jelenségekkel (mint pl. korrupció, hálapénz), valamint más csoportokkal (mint pl. homoszexuálisok, romák, szexmunkások kliensei, futtatói, drogosok, bűnözők) összevetve „nem áll rossz helyen” a szexmunka és a szexmunkások sem.

A megkérdezett felnőttek jelentős többsége (92,4%) saját bevallása alapján sem rendelkezik kellő ismeretekkel a szexmunkaról, melynek egyik bizonyítéka, hogy a válaszadók többsége az utcai formájával azonosítja a szexmunkat. Azok, akik komplexebben tudják értelmezni a szexmunka fogalmát – azaz nem kizárólag az utcai szexmunkara gondolnak – kevésbé elutasítóak a szexmunkaval és magukkal a szexmunkásokkal szemben.

A megkérdezettek véleménye szerint a médiának van a legjelentősebb véleményformáló szerepe a szexmunkások megítélésében, ám ennek a szerepének nem megfelelően tesz eleget, mivel csak szenzációhajhász módon mutatja be e jelenséget. Azok akik a leginkább elfogadóak a szexmunkásokkal szemben, alacsonyabb hírfogyasztással jellemezhetőek, különösen a hagyományos elektronikus médiumokat (televízió, rádió) tekintve.

Az eredmények szerint magasabb intolerancia jellemzi azokat a kérdezetteket, akik személyesen nem találkoznak (akár csak „látvány-szinten” sem) szexmunkásokkal. A kutatási eredmények alátámasztották azt is, hogy azok, akik barátaik és ismerőseik tapasztalataira hagyatkoznak, kevésbé elutasítóak a szexmunkásokkal szemben.

Minden tizedik kérdezett szerint elfogadható a lekezelő bánásmód a szexmunkásokkal, és nem marad el ettől lényegesen azok aránya sem, akik a hatósági jogsértést is megengedhetőnek tartják. Az ezzel a hozzáállással jellemezhető megkérdezettek aránya lényegesen magasabb azoknál, akik egyébként is elutasítóak a szexmunkásokkal. A felnőtt népesség további egyharmadánál a lekezelő bánásmód és/vagy a jogsértés a szexmunkásokkal kapcsolatban „csupán” közömbös hozzáállást vált ki. Összességében tehát nagyon jelentősnek ítélhetjük azon válaszadók arányát, akik az emberi méltóságot sértő lekezelő bánásmódot és a jogsértést egy speciális helyzetben lévő csoport esetében elfogadhatónak tartják, vagy ezek a jelenségek egyáltalán nem érdekli őket a szexmunkásokkal kapcsolatban.

Az előző megállapításhoz részben kapcsolódik az, hogy a válaszadók több mint a fele teljesen, további egynegyedük inkább egyetért azzal az állítással, hogy Magyarországon a szexmunkások nem bízhatnak a hatóságokban, és több mint kétharmaduk szerint a szexmunkásokat gyakrabban éri hátrányos megkülönböztetés a hatóságok részéről, mint más embereket. A  lekezelő bánásmódról, a hátrányos megkülönbözetésről tehát rendelkeznek valamilyen képpel, de ezzel a helyzettel egy jelentős részük – akkor is, ha nem a válaszadók többségéről van szó – egyetért, illetve azt közömbösen szemléli.

A kérdezettek szerint leginkább az egyházak, a gyámhatóság, és a hivatalok elutasítóak a szexmunkásokkal szemben, és a szexmunkások megkülönböztetése az egyház részéről fordul elő leggyakrabban, ezután pedig a rendőrség és a gyámhatóság következik.

A mintába kerültek háromötöde elfogadhatónak tartja azt, hogy törvényes keretek között vállalkozóként lehessen szexmunkat folytatni, ugyanakkor a válaszadók ötöde ehhez nem járulna hozzá. A szexmunkások vállalkozóvá és adófizetővé válása feltételezhetően kedvezőbbé tenné a megítélésüket is – gondolja a válaszadók több mint fele.

A megkérdezettek közel háromnegyede engedélyezné a szexmunkat, ha az a társadalomtól elzártan bordélyokban, vagy vígalmi negyedekben zajlana, egyötödük ezzel szemben semmilyen formában nem engedné meg ezt a tevékenységet. A türelmi zónákra vonatkozó törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyó önkormányzatok megbüntetésével a kérdezettek több mint fele értene egyet.

Lakossági közvéleménykutatás

 

Lakossági közvélemény-kutatás
Cím: Lakossági közvélemény-kutatás
Cimke:
Fájl neve: lakossagi-kozvelemenykutatas.pdf
Méret: 792 kB

Hozzászólás

Még több Korábbi projektjeinkKutatások
Untitled design (3)

Infografika: nemzetközi szexmunka-modellek

Nincs hozzászólás

Cím: szexmunkat_szabalyozo_jogi_modellek Cimke: Fájl neve: szexmunkat_szabalyozo_jogi_modellek.pdf Méret: 71 kB

szabsert

Az új szabálysértési törvény hatásai a szexmunkásokra

Nincs hozzászólás

2012. április 15-én lépett hatályba a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásról szóló 2012. évi II.

KAB-ME-13-B-14039 azonosító számú, „Kábítószer-prevenciós program szexmunkások részére” című pályázat

Nincs hozzászólás

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete 2014. január 01. és 2014. június 30. között valósítja meg a KAB-ME-13-B-14039 azonosító

Még érdekelhet: