Jogalap nélkül veszik el a gyerekeket, az ombudsman szerint pontosítás szükséges

women-jail-claudiad

Jogalap nélkül veszik el a gyerekeket, az ombudsman szerint pontosítás szükséges

Sok olyan szexmunkás kerül szabálysértési elzárásba vagy előzetesbe, akiket a törvény szerint tilos volna fogdára küldeni, mert kiskorú gyereket egyedül nevelnek. A szabálysértési törvény ugyanis megtiltja, hogy kiskorú gyereküket egyedül nevelő szülőket szabálysértési ügyekben elzárjanak. Sok szexmunkás azonban meg sem meri mondani a rendőröknek, hogy kisgyereke van, mert – nagyonis megalapozottan – attól félnek, hogy a gyámhatóság a munkájukra hivatkozva elveszi tőlük a gyerekeiket. A SZEXE beadványára reagálva az Alapvető Jogok Biztosa azt írja: pontosítani kell a szakmai szabályozást.

A mai gyámhatósági gyakorlat elegendőnek tekinti a gyermek családjából történő kiemeléséhez pusztán azt a körülményt, hogy egy szülő szexmunkát végez, pedig 1999 óta Magyarországon ez legális pénzkereső tevékenység. A szexmunkások tekintélyes része éppen azért választja ezt a megélhetést, hogy gyermekeit el tudja tartani. A SZEXE legfrissebb felmérése szerint a megkérdezett érintettek felének van gyermeke.

A szexmunkások különösen kiszolgáltatott, nehéz helyzetű csoportot alkotnak, de nem ők az egyedüliek, akitől éppen a szociális helyzetük miatt veszik el a gyermekeiket – jogtalanul. Kovács Vera szociológus, a Város Mindenkié csoport aktivistája kutatásából kiderült: a lakhatási körülmények, az anyagi nehézségek is sokszor szolgálnak indokként a kiemeléshez, és ez a gyakorlat is törvénybe ütközik. A gyermekvédelmi törvény idén már húsz éves, de soha nem is rendeltek forrást ahhoz, hogy az anyagi problémák miatti veszélyeztetettséget meg lehessen szüntetni, még csak eljárásrendet sem dolgoztatott ki rá a jogalkotó. Az érintettek ezért ilyen esetekben sokszor inkább nem is keresik szorult helyzetükben az ellátórendszert, mert attól tartanak, hogy az érdemi anyagi segítség lehetősége híján ez csak oda vezet, hogy „elveszik tőlük a gyereküket”. Hasonló tendenciát tárt fel a TASZ roma családok kárára.

A gondozásba vétel traumatizáló esemény a gyermekek és családjuk számára is, ezen felül rendkívül költséges és cseppet sem hatékony eljárásról van szó, ahogy arra a fentebb idézett Kovács Vera is rámutatott. A Budapest Intézet decemberi tanulmányából az is kiderült: hasonlóképpen értelmetlenül drága és rossz megoldás maga a szabálysértési elzárás is.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete még tavaly fordult az Alapvető Jogok Biztosához a problémával. Dr. Makó Klaudia, a SZEXE jogsegély szolgálatának jogásza beadványában jogszabálymódosítást tartott szükségesnek. Az ombudsman szerint ha törvénymódosítás nem is, a szakmai szabályok kiegészítése szükségesnek tűnik.

A probléma nem is az otthonokban, hanem már kint az utcán elkezdődik: az alkalmatlan törvényi szabályozás lehetővé teszi, hogy szexmunkásokat olyan mondvacsinált indokokkal büntessenek jelentős összegekre, mint hogy rossz helyen álltak. A türelmi zónák kijelölése azonban az önkormányzatok kötelessége, amelynek tizenhét éve nem tesznek eleget. A SZEXE Jogsegély Szolgálat számos ügyfelét azonban olyan helyen is megbírságolják, ahol hatósági bizonyítvány szerint is szabad volna állnia: ilyen területeken is gyakori, hogy megjelennek a rend őrei és alkalmi „razziák” keretében „begyűjtik” a szexmunkásokat.

A büntetések könnyen gyűlnek, éves szinten milliárdos összegekben osztják a bírságokat, amelyeket sok szexmunkás nem tud befizetni. Ezeket a kiegyenlítetlen bírságokat ilyenkor elzárásra változtatják, akár két évre fogdára kerülhet miattuk valaki, aki eleve a nehéz szociális helyzete miatt kényszerült utcai felajánlkozásra.

„Jelen esetben különböző problémák és érdekek feszülnek egymásnak, amelyből mindig a szexmunkás és közvetlen környezete kerül ki vesztesként” – állítja dr. Makó. A közvélemény erkölcsileg elítéli, a joggyakorlat bűnössé bélyegzi a szexmunkásokat annak ellenére, hogy törvényben szabályozott legális tevékenységet folytatnak. Erre a hatóságoknak egy egész jogrendszer a segítségükre van, kezdve a nehezen, az intézkedő hatóságok kénye-kedve szerint értelmezhető jogszabályi rendelkezésekkel.

„Ilyen jogi környezetben álom marad az, hogy a társadalom peremére szorult, leginkább elesett és segítségre szoruló személyek a hatóságoktól segítséget kapjanak – büntetést annál inkább” – írja a SZEXE jogásza. Az erkölcsi ítélkezéshez és a jogi szankcionáláshoz ugyanis nem társul olyan szociális hálózati rendszer, amely alternatívát kínálna és segítséget nyújtana ahhoz, hogy a szexmunkás családja jövedelmét más forrásból, más munkából tudná fedezni.

A csatolt dokumentumban elolvashatja Dr. Makó Klaudia, a SZEXE jogásza beadványát az Alapvető Jogok Biztosához és az ombudsman válaszát!

Sajtókapcsolat:

Papp Réka Kinga

prk.sajto@szexmunka.hu

+3620 99 123 96

szexmunka.hu

Ombudsmani_beadvany_gyerekelvetelrol_SZEXE160927

Ombudsmani valasz_gyerekelvetelrol

Ombudsmani valasz_gyerekelvetelrol
Cím: Ombudsmani valasz_gyerekelvetelrol
Cimke:
Fájl neve: ombudsmani-valasz_gyerekelvetelrol.pdf
Méret: 131 kB
Ombudsmani_beadvany_gyerekelvetelrol_SZEXE160927
Cím: Ombudsmani_beadvany_gyerekelvetelrol_SZEXE160927
Cimke:
Fájl neve: ombudsmani_beadvany_gyerekelvetelrol_szexe160927.pdf
Méret: 115 kB

Hozzászólás

Még több Sajtóközlemények
press event

Ne legyenek védett övezetek – törvénymódosítást javasol a 17 éves szexmunkás szervezet

Nincs hozzászólás

A SZEXE sajtóközleménye a 2017-ben megjelentetett javaslatcsomagról és szexmunkás-felmérésről.

sex-trafficking

Hajhúzás helyett érdemi munka kellene: a szexmunkások is elítélik, ahogyan a rendőrség a gyermekprostitúciót kezeli

Nincs hozzászólás

A gyermekek prostitúcióját a szexmunkás érdekvédők üldözendőnek tartják, a magyar hatóságok ugyanakkor nem.

bimbo ut

Rózsadombi razzia: mi lesz a Bimbó úton talált tajvani áldozatok sorsa?

Nincs hozzászólás

Hétfőn nagyszabású razzia zajlott a Rózsadombon: egy Bimbó úti lakos telefonon kért segítséget a szomszédos házban fogva tartott, prostitúcióra kényszerített embereknek.

wpi logo

Mire van szüksége a szexmunkásoknak, hogy jobban befolyásolhassák a munkakörülményeiket?

Nincs hozzászólás

A World Policy Journal minden témáját egy Nagy Kérdéssel kezdi, amelynek során különböző szakértőket kérnek fel, hogy

Még érdekelhet: