Mennyibe kerül az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése?

turelmizona

A türelmi zóna kijelölésének 2 esete van:

I. Az önkormányzat türelmi zónát jelölhet ki, ha a szexmunka tömeges méretekben jelenik meg a településen. A kijelölés az ötvenezer lélekszám alatti települések esetében csak lehetőség, de nem kötelesség.

II. Az önkormányzat köteles türelmi zónát kijelölni, ha a település lakossága az 50 000 főt meghaladja és a szexmunka folyamatosan észlelhető a közterületen.

 

A szexmunka kezelését szolgáló jogszabályok érvényesülésének elmaradásával a szexmunka, kiváltképpen pedig a közterületi, a nyilvános helyeken folyó szexmunka – továbbra is ellenőrizhetetlen, s valójában  kezelhetetlen  problémahalmaz maradt. Az egyre súlyosodó, kilátástalan, kiszolgáltatott helyzetükkel szembesülni kénytelen  magyar szexmunkások marginalizálódása eddig nem látott mértéket öltött. E tarthatatlan helyzetben a jogbizonytalanság, a  szexmunka  kriminális kockázatai jelentősen erősödtek.

 

Az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése szankcionálatlan maradt. Azon túl, hogy a szexmunkások jogai sérülnek, a mindenkori kormányzat is jelentős erőforrásokat fordít egy olyan csoport ellehetetlenítésére, akik legális foglalkozásuk ellenére korlátozottak munkához való joguk érvényesítésében. A következőkben bemutatjuk, hogy vélelmezhetően mennyibe is kerül az államnak a szexmunkások helyzetének elmaradt rendezése.

 

A kimutatások a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvántartott adatokon alapulnak. A készített kimutatásokhoz fontos megjegyezni, hogy nincs információnk az adatszolgáltatások teljességére vonatkozóan, tehát csak olyan határozat került a nyilvántartásba, amely esetben:

 

  • a határozat jogerőre emelkedett, és
  • a határozatban megállapították a szabálysértés elkövetésének tényét, és
  • a határozatban szankciót is rögzítettek.

SZÁMÍTÁSOK

 

Előállítás során felmerült költségek:

–         rendőri munkabér,

–         üzemanyagköltség, eszközök (gépjármű) elhasználódása,

–         kihallgatás során rendőri munkabér[1], és infrastruktúra fenntartás,

–         őrizet költsége (max. 72 óra).

 

Eljárás során felmerült költségek:

–         bíróságra szállítás üzemanyagköltsége,

–         rendőri munkabér,

–         kirendelt védő költsége[2],

–         bírósági költségek[3],

–         visszaszállítás költsége.

 

Elzárás során felmerült költségek:

–         szállítás a megyei büntetés-végrehajtó intézetbe (rendőri munkabér, üzemanyag költség és gépjármű használat),

–         fogvatartás költsége,

–         ellátás költsége.

 

Előállítás során felmerült költségek vélelmezetten minimum:  30.000 Ft.

Eljárás során felmerült költségek vélelmezetten minimum:     50.000 Ft.

Elzárás során felmerült költségek vélelmezetten minimum:    10.000 Ft/alkalom és                                                                                                                         10.000 Ft/nap

 

2010. I. – VII. hónap szexmunkával kapcsolatos szabálysértési tárgyalások darabszáma 3623 eset:

 

Szabálysértési eljárások költsége:

 

 

A vizsgált 7 hónapos időszakban mindösszesen, minimum:

3.623 alkalom x 30.000 Ft      = 108.690.000 Ft

+  3.623 alkalom x 50.000 Ft      = 181.150.000 Ft

= 289.840.000 Ft.

 

Éves szinten az eljárási költségek minimálisan 496.868.571 Ft összeget tesznek ki.

 

 

Elzárások költsége:

2010.01.01. – 2010.06.30. között 230 esetben szabtak ki elzárást.

 

Ebből az elzárás mértéke 1 – 30 nap közötti 191 esetben volt (vélelmezett átlagot tekintve 15 napx191=2.865 nap elzárás), 30 – 60 nap közötti 33 esetben (vélelmezett átlagot tekintve 45 nap x33=1.485 nap elzárás), míg 61 – 90 nap között 6 esetben volt (vélelmezett átlagot tekintve 75 napx6=450 nap elzárás) összesen vélelmezetten 4.800 nap.

 

4.800 nap x 10.000Ft/nap       = 48.000.000 Ft

+ 10.000 Ft x 230 eset               =   2.300.000 Ft

= 50.300.000 Ft.

 

Éves szinten az elzárási költségek minimálisan 100.600.000 Ft összeget tesznek ki.

 

A pénzbírságok behajthatósága megkérdőjelezhető.

 

Éves szinten az önkormányzatok mulasztásos törvénysértései okán a Magyar Állam legalább 597.468.571 Ft összeget költ a bírósági eljárásokra és a szexmunkások fogva tartására. Ebben az összegben természetesen nincsen benne az ennek akár többszörösét kitevő rendőrségi költség a szexmunkások ellenőrzésére vonatkozóan.

 

 


[1] 54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap szerint

[2] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 Ft + ÁFA.

[3] 56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2009. évben 356 000 forint.

 

Hozzászólás

Még több Sajtóközlemények
Untitled design (12)

Egymásnak ellentmondó állítások

Nincs hozzászólás

„Az egymásnak ellentmondó rendőri és panaszosi állítások miatt nem lehet megnyugtatóan állást foglalni atekintetben, hogy a rendőrök

woman-2819490_960_720

A prostitúciós célú emberkereskedelemről

Nincs hozzászólás

2018 végén a Legfőbb Ügyész körlevelet bocsátott a prostitúciós célú emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyészi, nyomozási és vádelőkészítési feladatokról.

police

Jogellenes előállítási gyakorlat – a Független Rendészeti Panasztestület új állásfoglalása

Nincs hozzászólás

Praxisunkban rengeteg ügyfél számol be nap mint nap elszenvedett rendőri visszaélésekről, akár arról, hogy milyen hangnemben beszéltek

SZEXE: Ne írj alá bármit! A hatóság hibáit a szexmunkásoknak kell korrigálni

Nincs hozzászólás

A rendőrök időnként maguk sem ismerik a jogszabályt, ezért a SZEXE arra biztatja a szexmunkásokat és prostituáltakat,

Még érdekelhet: