Mennyibe kerül az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése?

A türelmi zóna kijelölésének 2 esete van:

I. Az önkormányzat türelmi zónát jelölhet ki, ha a szexmunka tömeges méretekben jelenik meg a településen. A kijelölés az ötvenezer lélekszám alatti települések esetében csak lehetőség, de nem kötelesség.

II. Az önkormányzat köteles türelmi zónát kijelölni, ha a település lakossága az 50 000 főt meghaladja és a szexmunka folyamatosan észlelhető a közterületen.

A szexmunka kezelését szolgáló jogszabályok érvényesülésének elmaradásával a szexmunka, kiváltképpen pedig a közterületi, a nyilvános helyeken folyó szexmunka – továbbra is ellenőrizhetetlen, s valójában kezelhetetlen problémahalmaz maradt. Az egyre súlyosodó, kilátástalan, kiszolgáltatott helyzetükkel szembesülni kénytelen magyar szexmunkások marginalizálódása eddig nem látott mértéket öltött. E tarthatatlan helyzetben a jogbizonytalanság, a szexmunka kriminális kockázatai jelentősen erősödtek.

Az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése szankcionálatlan maradt. Azon túl, hogy a szexmunkások jogai sérülnek, a mindenkori kormányzat is jelentős erőforrásokat fordít egy olyan csoport ellehetetlenítésére, akik legális foglalkozásuk ellenére korlátozottak munkához való joguk érvényesítésében. A következőkben bemutatjuk, hogy vélelmezhetően mennyibe is kerül az államnak a szexmunkások helyzetének elmaradt rendezése.

A kimutatások a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala által nyilvántartott adatokon alapulnak. A készített kimutatásokhoz fontos megjegyezni, hogy nincs információnk az adatszolgáltatások teljességére vonatkozóan, tehát csak olyan határozat került a nyilvántartásba, amely esetben:

a határozat jogerőre emelkedett, és
a határozatban megállapították a szabálysértés elkövetésének tényét, és
a határozatban szankciót is rögzítettek.

SZÁMÍTÁSOK

Előállítás során felmerült költségek:

– rendőri munkabér,

– üzemanyagköltség, eszközök (gépjármű) elhasználódása,

– kihallgatás során rendőri munkabér[1], és infrastruktúra fenntartás,

– őrizet költsége (max. 72 óra).

Eljárás során felmerült költségek:

– bíróságra szállítás üzemanyagköltsége,

– rendőri munkabér,

– kirendelt védő költsége[2],

– bírósági költségek[3],

– visszaszállítás költsége.

Elzárás során felmerült költségek:

– szállítás a megyei büntetés-végrehajtó intézetbe (rendőri munkabér, üzemanyag költség és gépjármű használat),

– fogvatartás költsége,

– ellátás költsége.

Előállítás során felmerült költségek vélelmezetten minimum: 30.000 Ft.

Eljárás során felmerült költségek vélelmezetten minimum: 50.000 Ft.

Elzárás során felmerült költségek vélelmezetten minimum: 10.000 Ft/alkalom és 10.000 Ft/nap

2010. I. – VII. hónap szexmunkával kapcsolatos szabálysértési tárgyalások darabszáma 3623 eset:

Szabálysértési eljárások költsége:

A vizsgált 7 hónapos időszakban mindösszesen, minimum:

3.623 alkalom x 30.000 Ft = 108.690.000 Ft

+ 3.623 alkalom x 50.000 Ft = 181.150.000 Ft

= 289.840.000 Ft.

Éves szinten az eljárási költségek minimálisan 496.868.571 Ft összeget tesznek ki.

Elzárások költsége:

2010.01.01. – 2010.06.30. között 230 esetben szabtak ki elzárást.

Ebből az elzárás mértéke 1 – 30 nap közötti 191 esetben volt (vélelmezett átlagot tekintve 15 napx191=2.865 nap elzárás), 30 – 60 nap közötti 33 esetben (vélelmezett átlagot tekintve 45 nap x33=1.485 nap elzárás), míg 61 – 90 nap között 6 esetben volt (vélelmezett átlagot tekintve 75 napx6=450 nap elzárás) összesen vélelmezetten 4.800 nap.

4.800 nap x 10.000Ft/nap = 48.000.000 Ft

+ 10.000 Ft x 230 eset = 2.300.000 Ft

= 50.300.000 Ft.

Éves szinten az elzárási költségek minimálisan 100.600.000 Ft összeget tesznek ki.

A pénzbírságok behajthatósága megkérdőjelezhető.

Éves szinten az önkormányzatok mulasztásos törvénysértései okán a Magyar Állam legalább 597.468.571 Ft összeget költ a bírósági eljárásokra és a szexmunkások fogva tartására. Ebben az összegben természetesen nincsen benne az ennek akár többszörösét kitevő rendőrségi költség a szexmunkások ellenőrzésére vonatkozóan.

[1] 54. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap szerint

[2] Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj 2009. évben 3000 Ft + ÁFA.

[3] 56. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény – 1. fizetési fokozat – 2009. évben 356 000 forint.