Ezen a napon az USA-ban a szex-munkások közösen virrasztottak, és megemlékeztek arról a 48 szex-munkásról, aki a “Green River-i gyilkos” néven elhíresült Gary Ridgway áldozata lett. Ennek a napnak az a célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet a szex-munkások ellen elkövetett bűncselekményekre.

“Követeljük, hogy a kormányok a szex-munkások ellen elkövetett erőszakot is bűncselekményként kezeljék, kövesse el ellenük azt akár a kliensünk, a futtatónk, a menedzserünk, a partnerünk, vagy bármilyen közhivatalnak a tagja vagy képviselője.”

(Európai szex-munkások jogi nyilatkozata)

Piros esernyő

A piros esernyőt először a velencei szex-munkások használták 2001-ben. Az úgynevezett „Szex-munkások Első Világkonferenciáját” 2001. június 8-a és 11-e között tartották, amely egy művészeti rendezvény volt a 49. Velencei Biennálé keretében. A rendezvényt egy köztéren felállított sátorban tartották, az úgynevezett „Prostituált Pavilonban”. Többek között Tajvanból, Tájföldről, Kambodzsából, Vietnámból, Olaszországból, Németországból, USA-ból és Ausztráliából is jöttek csoportok és egyéni résztvevők. A rendezvényt, amelynek során megvitatták a szex-munkások elleni erőszak visszaszorításának a stratégiáját, a piactéren tartották. A szex-munkások videó-bemutatókat, kiállításokat, előadásokat és utcai színházat szerveztek, valamint kiadványokat osztottak szét.

Az egyik megmozdulás a Piros Esernyős Felvonulás volt. A szex-munkások végigmasíroztak Velence utcáin a piros esernyőkkel miközben hangosbeszélőkkel felhívták a figyelmet a rossz munka-körülményekre, és a velük kapcsolatos emberi jogi visszaélésekre. A felvonulás a pavilontól indult és átszelte a belvárost. A felvonulás a szex-munkások társadalmában meghatározó jelentőségű történelmi helyeket foglalt magába, ahol olyan híres velencei kurtizánok fordultak meg, mint Veronica Franco és Gaspara Stampa.

Az ICRSE (Nemzetközi Bizottság az Európai Szex-munkások Jogaiért) 2005-ben úgy döntött, hogy a piros esernyő lesz a szimbóluma a szex-munkások ellenállásának az őket érő diszkrimináció ellen. A kezdeményezés meleg fogadtatásra talált a szex-munkások társadalmában, és több szex-munkásokat tömörítő csoport is átvette a szimbólumot. Ami először egy egyszerű ötletnek bizonyult, később olyan szimbólummá vált, amely a szex-munkások jogait jelképezi világszerte.

A vörös szín a szépséget, az esernyő pedig az ellenállást jelenti az ég és az emberek támadásával szemben. Ez szimbolizálja a védelmet a rendőrség, a kerítők, a kliensek valamint egy nemtörődöm és elfogult társadalom visszaéléseivel szemben.

Forrás: SWAN