A kutatás fő megallapításai:

– a szexmunkások több, mint fele (62%-uk) az elmúlt évben nem járt sem emlőrák, sem méhnyakrák-szűrésen. Emlőrákszűrésen 1%-uk, méhnyakrák- szűrésen 20%-uk vett részt. Azoknak a szexmunkásoknak hozzávetőleg egyharmada, akik az elmúlt évben nem vettek részt emlőrák-szűrésen, emlő önvizsgálatot szokott végezni, nagyobb részük azonban ezt az önvizsgálatot sem végzi el.

– az általános higiénés állapotok egyik fontos dimenziója a szájhigiéné. A szexmunkások közel fele (46%-uk) az elmúlt két évben nem járt fogorvosnál.

– a betegségek kialakulásának megelőzését szolgáló szűréseken való alacsony részvételi hajlandóság.

A szexmunkások testi egészséget veszélyeztető kockázatok egy része általános jellegű (pl. a káros szenvedélyek igen magas arányú elterjedtségéhez kapcsolódik), más része a végzett munkából adódó kockázatokhoz köthető. A testi egészséget veszélyeztető, általános jellegű kockázatok a vizsgálat és más források adatai szerint:

– a káros szenvedélyek elterjedtsége (dohányosok, alkoholfogyasztók, kábítószer- használók igen magas aránya)

– a munkakörülményekből adódó (a kutatás során nem érintett) kockázati tényezők (pl. az dolgozó szexmunkások esetében az időjárás, a napsugárzás káros hatásai, az ország fertőzöttségére tekintettel a kullancsveszély, a levegő szennyezettsége, a zajártalom, a jelentős mértékű fizikai megterhelés stb.)

A szexmunkások mentális egészséget veszélyeztető kockázatok négy területen jellemzőek:

– az ügyfelekkel kialakuló konfliktusokból adódó pszichés terhelés (a vizsgált szexmunkások mindössze 5%-ával nem fordult elő ilyen szóbeli konfliktus a kutatást megelőző évben)

a. az ügyfelekkel kialakuló konfliktusokból adódó pszichés terhelés (a vizsgált szexmunkások mindössze 5%-ával nem fordult elő ilyen szóbeli konfliktus a kutatást megelőző évben)

b. a hatóságokkal kialakuló konfliktusokból adódó pszichés terhelésaz ügyfelekkel kialakuló konfliktusokból adódó pszichés terhelés (a vizsgált szexmunkások mindössze 5%-ával nem fordult elő ilyen szóbeli konfliktus a kutatást megelőző évben)

c. munka és a magánélet összeegyeztethetőségének nehézségeiből adódó

d. e programban nem érintett, de más vizsgálatok eredményeiből ismert pszichés terhelés, amely a környezet előítéletességből, a gyakran megjelenő, kirekesztő környezeti hozzáállásából, az önértékelési stb. problémákból adódik.

A szexmunkások esetében kitüntetett figyelmet érdemelnek azok a kockázatok, illetve az egészségmagatartásnak azok az elemei, amelyek az általuk végzett munkához közvetlenül vagy közvetve kapcsolódnak. A végzett munka speciális jellegére figyelemmel különösen fontos, hogy a szexmunkások egészségmagatartása kellően tudatos, megalapozott és a szükséges mértékig részletes ismeretekre támaszkodjon.

Hivatkozott kutatásunk adatai szerint azonban a nyilvánvaló kockázatok ellenére a szexmunkások közel fele az “elmúlt egy évben” nem járt olyan orvosi vizsgálaton, amely a szexuális úton történő betegségek kiszűrését szolgálja. Legfeljebb egy alkalommal járt ilyen vizsgálaton ötödük, míg több alkalommal közel egyharmaduk.

A szexmunkások esetében a végzett munkából adódó speciális kockázatokra vonatkozó ismeretek egy része téves. Az ismerethiány mellett a kockázatok gyakran a nemi betegségek megelőzését szolgáló rossz gyakorlatból, illetve a pénzért vállalt veszélyekből adódik. A szexmunkások esetében tehát nagy arányban jellemzi

a. a legfontosabb kockázati tényezőként felfogható nemi illetve más jellegű betegségekkel kapcsolatos ismerethiány

b. a munka során extra pénzért tudatosan vállalt kockázatok (a szexmunkások csak kevesebb, mint egyharmada nem vállal óvszer nélküli orális szexet)

Magas a véletlenül bekövetkező óvszerszakadás kockázata is, a szexmunkások egyharmada esetében az elmúlt évben előfordult ilyen „baleset”.