Egyesületük miért használja a szexmunkás kifejezést a szexmunkás helyett?
A szexmunkás kifejezés használatával Egyesületünk azért ért egyet, mert a szexmunkások, ha feltesszük nekik a kérdést, hogy miből élnek, tevékenységüket munkaként írják le. Továbbá, a szexmunka kifejezést a World Health Organisation (WHO 2001; WHO 2005) és az ENSZ (ENSZ 2006; UNAIDS 2002) is használja és elismeri.  A szexmunkás kifejezés egy nőre vagy férfire vonatkozik, aki szexuális szolgáltatást árul pénzért vagy cserél. A kifejezés Egyesületünk álláspontja szerint kevésbé degradáló és pejoratív, mint a prostiuált megnevezés, illetve kifejezi, hogy a szexmunkások adózásukkal hozzájárulnak az ország gazdaságának bevételeihez.

Legális ma a szexmunka Magyarországon?

Szexuális szolgáltatások áruba bocsátása nem illegális ma Magyarországon, azonban a szexmunka bizonyos feltételekhez kötött.

Hány szexmunkás dolgozik ma Magyarországon?

A szexmunkások rejtőzködő életmódja miatt nincsenek megbízható adatok a Magyarországon dolgozó szexmunkások számáról. Egyesületünk becslései szerint kb. 15.000 szexmunkás dolgozik ma Magyarországon, akik közül minden második a fővárosban él/dolgozik.  A szexmunkások számával kapcsolatos adathiány nemzetközi szinten is jelen van: a szexmunkások sok esetben nem ismerik be foglalkozásukat, hogy ne legyenek alanyai a szexmunkások ellen irányuló előítéleteknek, stigmának és diszkriminációnak., megaláztatásnak és szégyennek. Sok szexmunkás részmunkaidőben, rendszertelenül dolgozik szexmunkásként, és sokszor nem is kerül semmilyen hatóság és intézmény (egészségügyi, rendfenntartó, társadalombiztosítási, stb.) látókörébe.

Milyen szolgáltatásokra van szüksége a szexmunkásoknak?

Hasonlóan más dolgozókhoz, a a szexmunkások hozzáférését biztosítani kell bizonyos szolgáltatásokhoz, p.l. lakhatás, egészségügy, szociális juttatások. Más dolgozóktól eltérően, biztosítani kell a munkához és szabad választáshoz való joguk betartását, és hogy olyan környezetben dolgozhassanak, ahol nem éri őket erőszak, megfélemlítés vagy zaklatás. Szintén elengedhetetlen, hogy egyenlő lehetőségeket kapjanak, ezáltal társadalmi integrációjuk megvalósuljon, és hogy önrendelkezésük és jogi védelmük munkásokként biztosítva legyen.  Ha drogfogyasztók, szükségük van könnyen elérhető methadon kezelésre és tűcsere-programokra, hogy csökkenjen az esély arra, hogy vérrel terjedő betegségeket kapjanak el. Egy 2009-es  NACD jelentés azt javasolta, hogy megfelelő anyagi támogatást kapjanak olyan programok, melyek szexmunkásoknak nyújtanak drogprevenciós és egyéb szolgáltatásokat, különösen éjszakánként, esténként és a hétvégéken. Ezeknek a megkereső programoknak a következő céljai legyenek: létező és fejlődő szexpiacok, droghasználók és szexmunkások peer hálózatainak megcélzása az egyének helyett.  Ezen programok javasolt eszközei: steril tűk, óvszerek, síkosítók, stb. osztása.

A szexmunkások minden esetben erőszak áldozatai?

A szexmunkások rendezetlen helyzetük következményeként könnyeben válnak erőszak és kizsákmányolás áldozataivá. A legveszélyeztetettebbek az utcai szexmunkások, mind nők, mind férfiak. Tanulmányok azt mutatják, hogy az erőszak előfordulási esélye sokkal kisebb a törzsvendégek felől. A szexmunkások sok esetben nem jelentik ezeket az eseteket, mivel félnek az előállítástól és megbélyegzéstől.

Szintén fontos megjegyezni, hogy azok, akik erőszakosak a szexmunkásokkal, nem mindig kliensek, hanem bűnözők, akik kifejezetten szexmunkásokat vesznek célba.

A szexmunkások maguk választják meg foglalkozásukat?

Nem minden szexmunkás egyforma, van, aki élvezi a munkáját, van, aki más foglalkozást választana, ha megengedhetné magának. Sokuknak azonban korlátozott lehetőségeik vannak más szakma választására. Sok szexmunkás azért választja a szexmunkát, mert a részmunkaidőben való munka rugalmas napi beosztást tesz lehetővé, és nagyfokú szabadságot biztosít. Mások szeretnek a saját főnökeik lenni.

Hol dolgoznak a szexmunkások?

A szexipar milyensége mindig a helyi kontextustól és körülményektől függ.  Rengeteg módja van annak, ahogy az eladó és vevő találkozik. Van, aki az utcán dolgozik – ez a legveszélyesebb helynek tekintett -, míg mások lakásokban. Ők legtöbbször az Interneten hirdetnek és függetlenül dolgoznak.

Ki válik szexmunkássá?
Nők, férfiak, transzneműek, bármilyen társadalmi csoportból szexmunkások lehetnek, rengeteg különféle motivációval. Azért dolgoznak, mint mindenki más: hogy pénzt keressenek. A jelenlegi tendenciák szerint egyre több egyetemista, főiskolás választja ezt a pénzkereseti lehetőséget, hogy tanulmányaikat finanszírozzák.

A férfi szexmunkásokat más nehézségek sújtják itthon, mint a nőket?
Bizonyos vonatkozásokban (jogi, adózási, egészségügyi, stb.) ugyanazok, de vannak specifikus kérdések, melyek a férfi szexmunkásokat érintik, p.l. a homofóbia, annak elismerése, hogy nem minden férfi szexmunkás meleg, stb.

A szexmunka új társadalmi jelenség?
Kutatások azt igazolták, hogy a szexmunka az emberiség kezdeteitől fogva létező jelenség. Megemlítik a Bibliában, és létezett a Bizánci Birodalomban is.

Minden külföldi szexmunkás, aki Magyarországon dolgozik, ill. minden magyar szexmunkás, aki külföldön, emberkereskedelem áldozata?

Az emberkereskedelem mások becsapásán, kényszerítésén alapszik, és módszere az, hogy embereket eltávolítnak a saját környezetükből, otthonukból, országukból, hogy máshol kevés, vagy egyáltalán semmi kompenzációért, kihasznált szituációban dolgozzanak. Az emberkereskedelem nem egyenlő a szexmunkával, és az emberkereskedelem áldozatait sokféleképpen kényszeríthetik munkára sokféle ágazatban (mezőgazdaság, ház körüli szolgálatok, szexipar, koldulás, stb.). Rendkívüli fontossággal bír, hogy az emberkereskedelmet, mely az emberi jogok megsértése, megkülönböztessük az önkéntes migrációtól.

Szintén különbséget kell tennünk azon migráns munkások között, akik önkéntesen szexuális szolgáltatásokat nyújtanak, és azok közt, akik nemzetközi bűnhálózatok áldozatai. Sok esetben jelentették, hogy migráns szexmunkások ügynökségnek fizetnek, hogy intézzék mások országban történő munkavállalásukat, vagy baráti körük vagy családjuk segíti őket a migrálásban.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete elítéli az emberkereskedelmet minden formájában. Javasoljuk, hogy több erőforrást használjanak fel az emberkereskedelemmel foglalkozó és ebből profitáló bűnözői csoportok felszámolására ahelyett, hogy az értékes erőforrásokat arra pazarolják, hogy önrendelkező, önkéntesen szexmunkával foglalkozó felnőtteket céloznak meg.

Mit szólnak a kliensek kriminalizációjához?

Az 1999-es svéd jogalkotás, amely kriminalizálja a szexmunkások klienseit, tulajdonképpen illegálissá teszi a szexuális szolgáltatások vásárlását. Ez az ideológia azon alapszik, hogy mindenféle szexmunkas tevékenység a nők kihasználása. A svéd szexmunkások és szexmunkás szervezetek egyöntetű véleménye, hogy a szexmunka a törvény ellenére még mindig létezik, de sokkal veszélyesebbé vált, mint 1999 előtt, mivel sokkal nagyobb rizikóval jár szexmunkásként dolgozni, és sokkal nehezebb ezen szexmunkás csoportoknak szolgáltatásokat nyújtani. A rizikók kiemelten nagyok azok körében, akik most kezdtek el szexmunkásként dolgozni, hiszen sokkal nagyobb az esélye annak, hogy nem kapnak tanácsot tapasztaltabb szexmunkásoktól, és nem férnek hozzá jó tanácsokhoz, ezáltal nagyobb az esélye, hogy nem biztonságos gyakorlatokat folytatnak.

A jogi szabályozásban mik a további opciók?

Van lehetőség a dekriminalizációra, p.l. ez történt Új-Zélandon. Ez azt jelenti, hogy a szexmunkásként való munka semmilyen aspektusa nem illegális. Ez a fajta munkavégzés is munkajogi törvények által szabályozott. A dekriminalizáció támogatja a szakmával kapcsolatos egészségügyi, biztonsági rendelkezések kialakítását és betartását.
A szexmunkát továbbá legálissá lehet tenni, ami azt jelenti, hogy legálissá válik a szex vétele és eladása addig, amíg úgy történik az adás-vétel, ahogyan a törvények előírják.  A törvények meghatározhatják az üzletkötés helyszíneit, biztonsági előírásokat, adófizetési kötelezettségeket, és szigorú büntetéseket írhatnak elő azon szexipari vállalkozások és vállalkozók számára, akik a jogi keretrendszeren kívül működnek. Példa azon országokra, ahol a szexmunka legális: Ausztrália, Ausztria, Németország, Hollandia, Görögország, Törökország, ill. Magyarország.

Ahhoz, hogy megtekintse az országok teljes listáját, klikkeljen a következő linkre:

http://prostitution.procon.org/viewresource.asp?resourceID=000772

Mi a legnagyobb probléma, ami a szexmunkásokat érinti?

Ha szexmunkásokat kérdez meg, azt fogják válaszolni, hogy a megbélyegzés és diszkrimináció. Ezen kívül szintén aggódnak a lehetséges erőszak és kirekesztés miatt. Félnek, hogy barátaik, családjuk rájön foglalkozásukra, félnek, hogy szomszédaik feljelentik őket, félnek, hogy arcukat ki nem takaró képeket közölnek róluk a médiában. Sok esetben nem szólalnak fel az őket érő erőszak és diszkrimináció ellen, hiszen nem mernek.