Zsófi a kislánya születése után kezdett el szexmunkásként dolgozni, élettársa, a gyermek apja ugyanis biofű függő volt, állást így nem talált, bár nem is nagyon keresett.
Zsófi jól keresett, ám volt párjának a függőségéből adódó kitöréseit, a mindennapos bántalmazásokat már nehezen viselte, így hosszas kérlelés és párszázezer forintos készpénz „végkielégítés” segítségével elérte, hogy a férfi végre elköltözzön a Zsófi által bérelt lakásból, nem tudni, hová.
Zsófi úgy vélte, közös gyermeküknek fontos, hogy jó kapcsolata legyen az apjával, így a kapcsolattartást rendszeresen a férfi igényei szerint biztosította. A nyolc hónapos kislányt még egy születésnapi rendezvényre is elengedte vele, csak este kezdett el pánikolni, amikor még mindig nem értek onnan haza. Telefonon csak nehezen érte el volt párját, aki közölte vele, hogy nem is fogja hazavinni a kislányt, innentől ő neveli.
Zsófi egy hétig nem aludt és nem evett, naponta járt be a helyi gyámhivatalba és a rendőrségre. A rendőrségen már nem akarták fogadni, a recepciós, mint az „ügyek első szűrője” a pultja mögül zavarta el Zsófit, mondván, joga volt elvinni az apjának a gyermeket, hiszen „nincs papír” a gyermekelhelyezésről. Mikor Zsófi felhívott ezzel, javasoltam, mindezt kérje írásban a hatóság jogtudós tagjától, aki erre közölte, ő bizony nem tud ilyeneket írásba adni, hiszen nincs számítógépe.
Erre azt kértük, vezesse Zsófit az ügyeletes tiszthez, hiszen a törvény szerint ő köteles lesz meghallgatni, a feljelentésről jegyzőkönyvet, jelentést készíteni, amelyből egy példány Zsófit illeti. Látva az eltökéltséget, a segítőkész rendőr erre közölte, hogy az egész épület üres, nincs benne rendőr, ügyeletes tiszt pedig pláne nincs.
Történt mindez 2017-ben egy nagy, budapesti kerületi rendőrkapitányságon, hétköznap, munkaidőben.
Mire a faxon, egymás után 15-ször elküldött feljelentésemet mégiscsak elolvasta az egyik rendőr és intézkedni kezdett volna, Zsófi addigra már visszafogadta párját, nem remélte ugyanis, hogy enélkül valaha is viszontláthatná nyolc hónapos kislányát. Hogy a gyermek mit élt át a két hét alatt anya nélkül, idegen helyen, idegen emberek társaságában, azt mi nem tudjuk. Ahogy azt sem, mit tanácsoljunk annak, aki legközelebb hasonló problémával fordul hozzánk…menjen a rendőrségre?
(A kép illusztráció.)
Makó Klaudia, 2017