Ha erőszak vagy diszkrimináció ért, jelentsd itt név nélkül vagy keress minket elérhetőségeink egyikén!

‘Kapcsold le a kék fényt’ kiadványunkat a szexmunkásokat érő erőszakról ide kattintva érheted el.

A szexmunkásokat egyre nagyobb mértékben éri erőszak, bűncselekmények és diszkrimináció, fokozódó és többszörös kirekesztésük és kizsákmányolásuk büntetlensége valamint a növekvő elszegényedés miatt, azonban a rendészeti szervek védelmük helyett kriminalizációjukra koncentrálnak. A szexmunkások nők, romák, leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek, illetve egyedülálló anyák, akiknek korlátozottak a lehetőségei a munkaerőpiacon a szociális helyzetük és sérülékeny csoporthoz való tartozásuk miatt, így többszörös diszkriminációnak vannak kitéve. A ‘Kapcsold le a kék fényt ! – Kampány a szexmunkásokat érő erőszak és diszkrimináció ellen’ című projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a szexmunkásokat, egy fokozottan hátrányos helyzetű elsősorban női csoportot érő erőszak, bűncselekmények és diszkrimináció mértékére.

Erőszaktérkép a projekt keretében gyűjtött esetek alapján (a helyszínek nem a megtörtént esetek pontos helyszínei):

(Türelmet kérünk, a térkép töltődik)

→ BTK-ban minősített esetek megtekintése ←

→ Szabálysértési eljárás alá vont szexmunkások térképe ←

Törvényes elnyomás és rendőrségi erőszak

A Magyarországon érvényben lévő törvények és szabályozások, melyeket a szexmunka ellenőrzésére hoztak, széles skálán sértik az alapvető emberi jogokat és nagyfokú hatalmat, valamint jogokat biztosítanak a rendőrségnek, hogy ellenőrizze és büntesse a szexmunkásokat. Az érvényben lévő modell nem egyedülálló Európában, hiszen más országok „legális rendszereiben” is szigorú adminisztratív rendelkezések ássák alá a szexmunkások jogait és lehetetlenítik el munkájukat.

Magyarországon a leggyakoribb büntetési gyakorlat a szexmunkások bírságolása. 2012-ben 14 ezer rendbeli eljárás indult szexmunkások ellen, a kiszabott bírságok pedig átlépték az egymilliárd forintos összeget, melyek be nem fizetés esetén átválthatók elzárásra a szabálysértési törvény 2012-es szigorítása miatt. A bírságolások alapja a türelmi zónán kívül, úgynevezett védett övezetben való felajánlkozás, de rendszeresek az „egyéb jogcímeken” kiszabott bírságok is, például közlekedési és köztisztasági szabálysértések. Részletek a gyakorlatról és következményeiről a képre kattintva olvashatók:

A szabályozás visszásságai elmélyítik és mindennapossá teszik a szexmunkásokat rendőrség részéről érő erőszakot és zaklatást. A konfliktusok a rendőrséggel rendkívül negatív képet mutatnak SZEXE 2011-es egészségfejlesztéssel kapcsolatos felmérése alapján: a megkérdezett szexmunkások 10,5%-ával előfordult már, hogy a rendőr fizetés nélkül szexuális szolgáltatást kért tőlük. Gyakori, illetve nagyon gyakori konfliktusról a hatóságokkal a megkérdezettek 15,4%-a, néha előforduló konfliktusról pedig 28,0%-uk számolt be. A megkérdezettek 22,4%-a esetében tárgyalás, 30,5%-uk körében előállítás lett a konfliktus vége.

A rendőrségi zaklatásnak és bírságolásnak súlyos következményei vannak:

1. Elsődleges következmény a szexmunkások anyagi és létbiztonságának megszűnése, hiszen be nem fizetett bírságok esetén letartóztatásokkal és elzárásokkal kell szembenézniük.

2. A rendőrségi eljárások akadályozzák a szexmunkások alapvető biztonságát is, hiszen így pl. nem tudnak csoportokban dolgozni, egymást is védve, mert ezzel csak még jobban felhívnák magukra a rendőrség figyelmét, valamint a klienseiket sem tudják megfelelően felmérni és rábeszélni őket a biztonságos szexre.

3. Számos utcai szexmunkás kénytelen elhagyni azt a helyet, ahol előzőleg dolgozott. Ezen új helyeken a szexmunkások nem képesek a régi, ismert kliensekre hagyatkozni, akikben már megbíznak, mivel az új helyre kényszerülés miatt elvesztették őket. A pénzügyi kényszer miatt a szexmunkások már nehezebben utasítják vissza azokat, akiket korábban veszélyesnek tartottak.

4. Hosszú távú és bizalomra épülő szociális szolgáltatások elérhetetlenné válnak a szexmunkások számára, például segítő szolgáltatások, így SZEXE szolgáltatásai nem tudnak nekik segíteni, hogy kilépjenek egy erőszakos kapcsolatból, kiszakadjanak a hajléktalanságból és hosszú távú egészségügyi programokban vegyenek részt.

5. A letartóztatások és elzárások következtében a szexmunkások nem bíznak a rendőrségben. Sok civil szereplő épp azért mer szexmunkásokkal erőszakoskodni, mert tudják, hogy a szexmunkások nem jelentik majd ezeket az eseteket a rendőrségnek.

Nemzetközi javaslatok az erőszak csökkentésére

A szexmunkások elleni erőszak megállítása érdekében számos nemzetközi szervezet a szexmunka dekriminalizácóját javasolja, többek közt ENSZ szervek, a Human Rights Watch és Amnesty International emberi jogi szervezetek és a Világegészségügyi Szervezet (World Health Organisation, WHO). A La Strada International és Global Alliance Against Trafficking in Women (GAATW) emberkereskedelem-ellenes civil szervezetek szintén a dekriminalizáció mellett állnak ki és ellenzik a svéd modell, a kliensek kriminalizációjának bevezetését, hiszen az bizonyítottan nem állítja meg az emberekereskedelmet. A kliensek kriminalizációja tapasztalataik szerint hozzájárul a szexmunkások elleni erőszak és diszkrimináció növekedéséhez és meggátolja hozzáférésüket az igazságszolgáltatáshoz. Ennek egyik fő oka, hogy a szexmunkások kénytelenek követni a klienseket, hogy anyagi biztonságukat fenntartsák. A kliensek az őket kriminalizáló környezetben pedig eldugott, sötét helyeket fognak választani, hogy minimalizálják a rendőri zaklatás veszélyét, viszont ezzel a szabályozás a szexmunkásokat veszélyezteti és teszi ki erőszakos cselekményeknek. A klienseket büntető ideológia abból indul ki, hogy minden szexmunkás erőszak áldozata, hiszen a szexuális szolgáltatások nyújtása magának az erőszaknak és férfiak és nők közti egyenlőtlenségeknek az elsődleges kifejeződése, azonban ezzel a szemlélettel közvetlen veszélyeknek teszi ki a szexmunkásokat és elterelik a figyelmet a szexmunkásokat érő verbális, fizikai és szexuális erőszak tényéről.

„Minden országnak a szexmunka dekriminalizálásáért és a nem bűntetőjogi tövények és rendeletek igazságtalan szexmunkások elleni alkalmazása ellen kellene erőfeszítéseket tennie. […] A kormányzatoknak olyan törvényeket kell hozniuk, melyek a szexmunkásokat megvédik a diszkriminációtól, erőszaktól és más jogsértésektől, hogy emberi jogaik érvényesítésre kerüljenek és csökkenjen sérülékenységük a HIV és AIDS vonatkozásában.”
WHO/UNFPA/UNAIDS/NSWP 2012

„Az önkéntes, beleegyezésen alapuló felnőttek közti szexuális kapcsolatok büntetése nemzetközileg elismert emberi jogokat sért, többek közt a személyes autonómiához és magánszférához való jogot. […] A felnőttek beleegyezési képességének tisztelete, miszerint képesek önkéntesen szexmunkát vállalni, emberi jogaik tiszteletét jelenti. Az önkéntes szexmunka bírságolása […] meggátolja, hogy a szexmunkások gyakorolják az alapvető jogaikat, például, hogy állami védelemben részesüljenek az erőszak ellen, hozzáférjenek az igazságszolgáltatáshoz, egészségügyi és egyéb szolgáltatásokhoz.”
Human Rights Watch

„[…] az embererkereskedelem és szexmunka összekeverése számos európai országban és az európai emberkereskedelem-ellenes diskurzusban újra témává vált. A LSI aggodalmát fejezi ki ezen fejlemények miatt, hiszen azt hisszük, hogy ezen összemosás nem járul hozzá a szexmunkások erőszaktól való védelméhez és nem orvosolja az emberkereskedelem kiváltó okait.”
La Strada International (LSI)

A projekt megvalósulását támogatta az Ökotárs Alapítvány, ill. a Norvég Civil Alap