Ilyen a Btk. -ban szereplő

• üzletszerű kéjelgés elősegítése
• kerítés
• kitartottság

bűncselekménye.

Ezenkívül a szexmunkás magatartásával még megvalósíthatja a

– kiskorú veszélyeztetése

– megrontás

– testi sértés

bűncselekményét is.

4.1 Üzletszerű kéjelgés elősegítése Btk. 205 §

(1) Aki épületet vagy egyéb helyet üzletszerű kéjelgés[1] céljára másnak rendelkezésre bocsát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki bordélyházat tart fenn, vezet, vagy annak működéséhez anyagi eszközöket szolgáltat, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha

a) a bordélyházban tizennyolcadik életévét be nem töltött személy folytat üzletszerű kéjelgést.

(4) Aki mást üzletszerű kéjelgésre rábír, az (1) bekezdés szerint büntetendő.

A törvény három fajta magatartást határoz meg, amelyekért nem a szexmunkás, hanem a szexmunkahoz meghatározott segítséget nyújtó vagy a szexmunkara felbujtó személy vonható felelősségre.

4.1.1Az első magatartás az épület vagy egyéb hely rendelkezésre bocsátása más személynek, szexmunka céljára.

Épületnek számít nem csak a lakás, hanem más, zárt helyiséggel rendelkező építmény, mint a nyaraló, műhely, üzlet, klub, szalon is. Egyéb hely az épületnek nem minősülő, de a szexmunkara „alkalmas” hely, például: istálló, fészer, sátor, stb.

Rendelkezésre bocsátásnak minősül, ha az elkövető lehetővé teszi az épület, hely használatát szexmunka céljára: átadja a lakás, stb. kulcsát; megbeszéli és nyitva hagyja a helyiséget, hogy a szexmunkás oda kliensével ezt követően bemehessen; beengedi a szexmunkásat és annak a kliensét; bérbe adja a lakást szexmunkás személynek (ha tudja, hogy a bérlő szexuális szolgáltatást nyújt).

Nem feltétel, hogy a rendelkezésre bocsátó tulajdonos legyen: bérlő, albérlő, is elkövetheti a bűncselekményt. A rendelkezésre bocsátásnak nem feltétele, hogy rendszeres legyen, már egyszeri alkalommal is megtörténik a bűncselekmény. Az sem feltétel, hogy az átadó pénzt vagy más anyagi ellenszolgáltatást kapjon cserébe, ha ingyenesen, szívességből bocsátja a lakást, kocsit stb. a szexmunkás rendelkezésére, akkor is elköveti a bűncselekményt. Azt azonban tudnia kell az elkövetőnek, hogy kimondottan szexmunka céljára adja át a helyet.

Ha valaki kölcsönadja lakását, stb., de nem tudja, hogy az illető szexmunkás és szexmunkara fogja használja majd a helyet, akkor nem követ el bűncselekményt. Így nem vonható felelősségre az a személy, aki bérbe adja lakását egy vagy több szexmunkásnak, ha ezt a bérleti szerződés megkötésekor nem tudta.

Lényeges, hogy a rendelkezésre bocsátó személy másnak nyújt segítséget a szexmunkahoz, illetve a szexmunkás szolgáltatásának igénybe vételéhez.

Ha a kliens a saját lakásába, kocsijába stb. veszi igénybe, a szexuális szolgáltatást, akkor nem követ el bűncselekményt.

4.1.2. A második cselekmény a bordélyház[2]fenntartása, vezetése vagyannak működéséhez anyagi eszközök szolgáltatása.

Nem feltétel, hogy az intézmény elnevezése bordélyház legyen, a törvényesnek álcázott, erotikus klub, szex-klub, fizetővendéglátó-hely, masszázs szalon fedőnéven működő hely bordélyháznak minősül, ha valójában szexmunka folytatására vesz fel alkalmazottakat, akkor is ha őket „papíron” táncosnő, pincérnő, pultos, masszőr stb. munkakörben alkalmazza.

A bűncselekmény elkövetője nem csak a bordélyház tulajdonosa, irányítója, üzletvezetője, hanem az a személy is, aki a bordélyház működését anyagi eszközökkel segíti elő, így például a pénzbeli támogatást adó „csendestárs”, vagy az a személy, aki épületet, berendezést bocsát a bordélyház rendelkezésére (akkor is, ha ezt ingyenesen, szívességből teszi).

Az elkövető akkor vonható felelősségre, ha tudja, hogy a támogatott vállalkozás valójában bordélyház.

4.1.3 A harmadik büntetendő cselekedet a szexmunkara történő rábírás.

Ezt az a személy követi el, aki mást szexmunka folytatására eredményesen felbújt, rávesz. A rábírás bűncselekményének bírói megítélése szempontjából, lényeges, hogy az sikeres legyen, vagyis ennek hatására és következményeként határozza el és kezdje meg a rábírt személy a szexmunka folytatását. Feltétel, hogy a rábírás legyen a döntést kiváltó lépés a szexmunka útján.

Ha a rábíró olyan személyt beszél rá, aki már korábban elhatározta azt, hogy szexmunkás lesz és így csak megerősíti őt ebben a szándékában, akkor nem követi el a bűncselekményt. Akkor sem követi el a bűncselekményt a rábíró, ha a rábírás nem jut a másik személy tudomására.

Nem számít, hogy a rábírt személy férfi vagy nő, mennyi idős, de ha valaki14. év alattit vesz rá vagy próbál rábírni szexmunkara, akkor nem ezt a bűncselekményt, hanem megrontást követ el; ha pedig 14. évnél idősebb, de 18. évnél fiatalabb személyt vesz rá szexmunkara, akkor a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt kell felelnie.

Ha a rábíró ezért cserébe valamilyen anyagi haszonhoz jut, akkor tette nem ennek a bűncselekménynek, hanem kerítésnek minősül.

4.2 Kerítés Btk. 207. §

(1) Aki haszonszerzés céljából valakit közösülésre vagy fajtalanságra másnak megszerez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítés üzletszerű.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a kerítést

a) az elkövető hozzátartozója, avagy nevelése, felügyelete vagy gondozása alatt álló, illetőleg tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,

b) megtévesztéssel, erőszakkal avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel

c) bűnszervezet tagjaként követik el.

(4) Aki a (2) bekezdésben meghatározott kerítés elkövetésében megállapodik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A kerítés bűncselekményét az követi el, aki haszonszerzés céljából valakit másik személynek szexuális célra (közösülésre vagy fajtalankodásra) megszerez. Fajtalankodás a Btk. szerint a közösülés kivételével minden olyan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, kielégítésére szolgál.

Aki saját maga részére szerzi meg a szexmunkásat, az nem számít kerítőnek. A megszerzés azt jelenti, hogy megteremti, létrehozza mások nemi kapcsolatának közvetlen lehetőségét, közvetítői tevékenységet folytat, „rendelkezésre bocsátja” a szexmunkásat annak érdekében, hogy köztük a nemi kapcsolat létrejöjjön. Döntően ilyen a felek összeismertetése, összehozása, közvetítése. Ha viszont a szexmunkás és kliense már korábbról ismerték egymást és korábban elhatározták, hogy közösülnek és az illető ehhez nyújt segítséget (például tudatosan rendelkezésre bocsátja a lakását, autóját), akkor nem kerítést követ el, hanem a üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűncselekményét. Az elkövető haszonszerzés céljából végzi a kerítést, tettének célja az, hogy valamilyen anyagi előnyhöz jusson (például pénzbeli juttatás vagy más vagyon érték megszerzése), hacsak szívességből teszi ezt, akkor nem számít kerítésnek a cselekménye.

Ha a kerítés nem egyszeri, alkalmi tevékenység, hanem a rendszeres haszonszerzés, több cselekmény véghezvitele a kerítő célja, (azaz a megállapodás, közvetítés több alkalommal történik), akkor a kerítésüzletszerűnek minősül és súlyosabb a büntetése. Ez a szexmunka esetén általában gyakori, futtatás. Ekkor már a kerítő és a jövőbeni kliensek közötti megállapodással is megvalósul a bűncselekmény, nem szükséges, hogy a nemi aktus ténylegesen is megtörténjen.

Szigorúbb a kerítés büntetése, ha valaki

– hozzátartozóját (gyermekét, unokáját, testvérét, szülőjét stb.)

– nevelése, felügyelete, gondozása alatt álló személyt(nevelőszülő a nevelt gyermekét, gyám a gyámsága alatt álló személyt, tanár a diákját stb.)

– 18. év alatti személyt közvetít pénzért, illetve ilyen személyt bír rá szexmunkara.

Ha a rábírás, megszerzés

– megtévesztéssel (például a kerítő a lakásra csalja az áldozatot),

– erőszakkal (például a futtató fizikai bántalmazással, ütlegeléssel kényszeríti a szexmunkásat a tevékenység folytatására, vagy lefogja, leköti, autóba zárja és így szállítja a szexmunka színhelyére)

– élet, testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel(például a „strici” azzal zsarolja a szexmunkásat, hogy ha nem megy dolgozni, akkor ott helyben megöli, megveri vagy őt magát vagy a szexmunkás gyerekét, családtagját stb.)

valósul meg, a cselekmény a kerítés alapeseténél szigorúbb elbírálás alá fog esni.

4.3 Kitartottság Btk. 206. §

Aki üzletszerű kéjelgést folytató személlyel egészben vagy részben kitartatja magát, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.

A bűncselekményt az a személy követi el, aki szexmunkástal tartatja ki magát, szexmunkás személyen élősködik. A kitartatás azt jelenti, hogy az illető szexmunkástól fogad el rendszeresen anyagi juttatást. Az alkalmanként, néhány esetben adott ajándék elfogadása még nem jelent kitartottságot és az sem, ha valaki rendszeresen kap ugyan szexmunkástól pénzt, de az jelentéktelen, kis összeg (például ha a szexmunkás rendszeresen meghív valakit egy kávéra, akkor az illető még nem válik kitartottá). Az anyagi juttatás elfogadása akkor számít kitartottságnak, ha az elfogadó erre a jövedelemre alapozza megélhetését, a szexmunkástól kapott folyamatos anyagi támogatást tekinti jövedelemforrásnak. A kitartott személy csak olyan személy lehet, akinek az eltartásáról a szexmunkás nem köteles gondoskodni.

Ha a szexmunkás köteles eltartani egy másik személyt (például a törvény szerint; beteg szüleit, rokkant házastársát, leszázalékolt nagykorú gyermekét; vagy azt, akivel eltartási szerződést kötött), akkor ez a másik személy nem számít kitartottnak.

Akkor sem, ha a szexmunkás úgy támogat valakit, hogy előtte eltitkolja azt, hogy ő szexuális szolgáltatást folytat és ez a körülményekből sem derülhet ki (például; a szexmunkás munka mellett, titokban, jövedelem kiegészítésként folytat szexmunkat).

Nincs jelentősége annak, hogy a szexmunkás milyen okból tart ki valakit; szerelemből, félelemből, vagy azért mert a kitartott cserébe segíti őt a szexuális szolgáltatás folytatásában (így tipikusan kitartottnak minősül a szexmunkás „stricije” is, aki szállítja, „védelmet biztosít” a szexmunkás számára).

4.4. Kiskorú veszélyeztetése Btk.195. §

(1) A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő az a nagykorú személy, aki kiskorút bűncselekmény elkövetésére vagy züllött életmód folytatására rábír, vagy rábírni törekszik.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kiskorú gondozására, nevelésére vagy felügyeletére köteles személynek kell tekinteni a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él.

A bűncselekmény első bekezdése alapján büntethető például a szülő, nevelőszülő, gyám, örökbefogadó (és annak élettársa is, ha egy háztartásban él a kiskorúval), tanár stb. ha a nevelésére, gondozására, felügyeletére bízott 14. évnél idősebb kiskorú személyt szexmunkara vesz rá, illetve ha nem akadályozza meg vagy eltűri, hogy az ilyen kiskorú szexmunkat folytasson.

Ha 14. évnél fiatalabb kiskorút vesz rá a szülő, gyám, tanár stb. a szexmunkara, akkor már a megrontás bűncselekményéért felel.

A bűncselekmény második fordulatát bárki elkövetheti, aki 14. évnél idősebb, de 18. évét még be nem töltött személyt bír rá a szexmunka folytatására (így az a szexmunkás is elkövető, aki kiskorú barátnőjét, ismerősét, testvérét veszi rá vagy próbálja meg rávenni szexmunka folytatására). A rábírás olyan cselekmény, amelynek eredményeként a kiskorú szexmunka folytatására szánja el magát. A rábírás, mint láttuk történhet szóban, írásban. A rábírni törekvés, azaz ha a befolyásolás megtörténik, de nem sikeres, azaz a kiskorú a rábírás ellenére sem kezdi meg a szexmunka gyakorlását a rábeszélő személy akkor is felel, mivel már a próbálkozása is büntetendő. Ha a rábírt személy még nem töltötte be a 18. életévét, de érvényes házasságot kötött és így nagykorúvá vált, akkor nem jön létre a bűncselekmény.

Ha viszont a rábírt személy 14. év alatti, akkor már nem ez a bűncselekmény, hanem a megrontás bűncselekménye valósul meg.

4.5. Megrontás Btk. 202. §

(1) Aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra bír rá, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személyt arra törekszik rábírni, hogy mással közösüljön vagy fajtalankodjék, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés két évtől nyolc évig, illetőleg egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1), illetőleg a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény sértettje az elkövető hozzátartozója, avagy az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt áll.

Megrontás esetén a közösülésre, fajtalankodásra rábírt vagy rábírni próbált személy 14. év alatti kiskorú. Az elkövető rábírás esetén a 14. évet betöltött személy; sikertelen rábírás, próbálkozás, befolyásolás esetén a 18. évet betöltött személy lehet.

Súlyosabb a büntetés, ha a rábírt személy az elkövető gyereke, unokája, testvére, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámoltja, tanítványa, kezeltje, betege stb.

A fajtalankodás fogalmát lásd a kerítésnél; a rábírást, rábírni törekvést az üzletszerű kéjelgés elősegítésénél és a kiskorú veszélyeztetésénél.

[2] A „bordély” fogalmát, jogi ismérveit a nemzeti jogszabályok általában nem definiálják, de annak tartalmi elemeit nemzetközi dokumentumok sem leltározzák fel, maga az Egyezmény sem értelmezi ezen intézményt.