A magyarországi szexmunka szabályozása széles skálán sért alapvető emberi jogokat, és lehetőséget nyújt a rendőrségnek arra, hogy értelmetlenül büntesse a szexmunkásokat.

Magyarországon 1999 óta legális a szexmunka, de a törvény szigorú, legtöbbször betarthatatlan feltételekhez köti. Míg a szexmunkások 16 éve próbálnak alkalmazkodni, hogy elkerüljék a rendőri bírságolást, zaklatást és erőszakot, az állam semmit nem tesz azért, hogy a szexmunkások biztonságosan és erőszak veszélye nélkül dolgozhassanak, hogy el tudjak tartani saját magukat, gyermekeiket és családjaikat.

Mi a helyzet az utcán dolgozó szexmunkásokkal?

Az önkormányzatoknak ki kellene jelölniük a türelmi zónákat, ahol az utcán dolgozhatnának szexmunkások, de ezt 16 éve nem teszik meg. Ezzel megsértik az emberi méltóság tiszteletben tartásának alkotmányos alapelvét. Magyarországot az ENSZ nőjogi bizottsága is elmarasztalta a szexmunkások elleni diszkrimináció és a biztonságos munkakörülmények hiánya miatt.

A szexmunkásokat nap mint nap büntetik olyan indoklásokkal, mint hogy eldobtak egy cigarettacsikket, vagy hogy olyan helyen állnak, amiről senki nem tudja, hogy legális-e ott a szexmunka. Az önkormányzatok törvényi kötelezettségüket mulasztják el, amikor 16 éve nem jelölik ki a türelmi zónákat, és ezért a törvénysértésért soha nem kellett felelősséget vállalniuk. A szexmunkásoknak 2012-ig legalább a tisztességes bírósági eljáráshoz és védőügyvédhez joguk volt. A kormányzat azonban, ahelyett hogy orvosolta volna a régóta fennálló problémákat, inkább tovább rontotta a szexmunkások helyzetét. 2012-ben szigorították a szabálysértési törvényt, így most már nem csak a bíróságok büntethetnek, hanem a rendőrség is kiszabhat helyszíni bírságot szabálysértés esetén.

Rendszeresen szabnak ki bírságot szexmunkásokra olyan mondvacsinált indoklásokkal, mint például a szemetelés, kihívó felajánlkozás vagy gyalogos közlekedési szabályok megsértése. A nem létező türelmi zónába nem tudnak bemenni a szexmunkások. A leggyakoribb bírság a védett övezetben való felajánlkozás miatt kerül kiszabásra. 2011-röl 2012-re ezen eljárások száma több mint háromszorosára nőtt. A legtöbb esetben a rendőrség maga jár el bírósági tárgyalás, védőügyvéd jelenléte, bizonyítékok becsatolása és tanúk meghallgatása nélkül. A szabálysértési eljárást felváltotta a csekkosztás. Ez a gyakorlat 2012-ben több mint egymilliárd forintnyi szexmunkások ellen kiszabott bírságot eredményezett. Az egy bírságolt szexmunkásra jutó pénzbírságok átlaga az új szabálysértési törvény életbelépésének évében több mint 400.000 ft, de több szexmunkás kapott 10 millió forintnál is több bírságot.

És mi a helyzet a nem utcán dolgozókkal, akik a szexmunkások többséget teszik ki Magyarországon?

A magyar törvények bűncselekménnyé nyilvánítják, ha a legális tevékenységet végző szexmunkásoknak valaki ingatlant bocsát a rendelkezésre, így jogi aggályok nélkül csak a saját tulajdonukban dolgozhatnának. Míg bármely más legális foglalkozású személy dolgozhat saját tulajdonú és bérelt ingatlanban is, addig a szexmunkások kettős mércével szembesülnek: bár adóköteles a tevékenységük, mégis arra kényszerülnek, hogy illegálisan béreljenek ingatlant.

Ez az állapot az Alaptörvénybe ütköző ellentmondást teremt a vállalkozás szabadságának tiszteletben tartása, a tisztességes gazdasági verseny feltételeinek korlátozásával. A SZEXE ezzel kapcsolatos beadványa ITT olvasható.

Mik ennek a gyakorlati következményei? Ha egy bérbeadó megtudja, hogy a bérlője szexmunkás, megemeli a bérleti díjat, vagy felmondja a szerződést és elveszi az akár több havi kauciót. Ha a rendőrség értesítheti az ingatlan tulajdonosát, a bérbeadó köteles felmondani a bérleti szerződést. Az önkormányzat sem biztosíthat épületet szexmunkásoknak, ahol egészséges és biztonságos körülmények között dolgozhatnának, így maradnak az infrastruktúra, fedett hely és mosdó nélküli, kivilágítatlan helyek.

Mit eredményez ez a visszás szabályozás? 

Minden szexmunkás ki van téve az ellene irányuló erőszakos cselekményeknek, kizsákmányolásnak és gyűlöletkeltésnek. A szexmunkások nem bíznak a rendőrségben, ami gátolja hozzáférésüket a törvényi védelemhez és igazságszolgáltatáshoz: az erőszakos tettek nem kerülnek jelentésre. Az állam hozzáállása pedig szemet huny a szexmunkások elleni erőszak felett, így létrehoz egy kifejezetten bátorító vagy hallgatólagosan jóváhagyott környezetet, mely tolerálja az ellenük irányuló erőszakot.

Ha többet szeretnél tudni a szexmunkások elleni erőszakról: http://szexmunka.hu/eroszakterkep/