Mai írásomnak is egy szexmunkás a főszereplője, de arra kérem a kedves olvasókat, fogadják el, hogy a leírt esetek – nemcsak ez – bárkivel bármikor megtörténhetnének. Még akkor is, ha nem szexmunkás az illető…

Ügyfelünk devizahiteles adósságcsapdába került – ezek a banki szerződések sok-sok külön bejegyzést érdemelnének ugyan, de mai témánk nem ez. Mivel nem tudta fizetni a hitelt, Éva lakását az erre kijelölt állami cég vásárolta meg, ő pedig visszabérelte tőlük.

Történt azonban, hogy jó szomszédjának nagytestű kutyái átmásztak a kertjébe és komoly kárt okoztak ott – állami tulajdont rongáltak ugyebár; majd ügyfelem kicsi kutyáját is elpusztították. Az ügyfél szeretett volna békésen megegyezni a szomszéddal és csak annyit kért, a megrongált kerítést és házfalat javítsa ki. Miután a szomszéd ezt visszautasította, az ügyfél birtokvédelmi eljárásban keresett és kapott is igazságot.

Sajnos innentől azonban a szomszédi viszony megromlott a felek között. A szomszéd azóta folyamatosan figyeli ügyfelem házát, regisztrálja a hozzá érkező vendégeket, autójukat megrongálja, a kerítést festékszóróval, obszcén feliratokkal díszíti. Emellett az állami cég felé több bejelentést is tett ügyfelemmel szemben.

Hála a kedves szomszédnak, ügyfelem és sérült gyermeke, valamint idős édesanyja félő, hogy az utcára kerülnek, mivel már megkapták a tulajdonostól – az államtól – a felmondás előtti felszólítást.

A szomszédjogi viták és eljárások mindig érzelmektől túlfűtöttek és különösen igaz rájuk az, hogy a jegyző, vagy a bíróság nem fog tudni teljesen és tökéletesen igazságot tenni. Épp ezért lenne jó megmaradni embernek és átgondolni, milyen messzire szabad elmennünk egy másik ember életének háborgatásában…

Makó Klaudia, 2017