Egyesületünk neve megváltozott

A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete nevet a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületére változtattuk. A szexmunka Magyarországon: általános áttekintés.

A szexmunka Magyarországon: általános áttekintés

1, Nyelvezet:

Sokszor azok a szavak, amelyekkel a szexmunkásokat illetjük a velük kapcsolatos előítéleteinkről és diszkriminációról árulkodnak.

Pl. az angol nyelvben használt – eredetileg latin eredetű – „prostitute” szó ( szexmunkás ) „kiszolgáltatottat”, ill. „nem megbecsült”-et jelent.

 

Néhány szexmunkás úgy döntött, hogy megpróbálja új, pozitív jelentéssel felruházni ezeket a szavakat. Mások viszont még mindig úgy gondolják, hogy ezek a szavak további gyűlöletet és előítéletet táplálnak a szexmunkásokkal szemben.

2. A szexmunkások azonban a „szexmunkás” szó mellett tették le a voksukat, mivel:

– Ez a kifejezés nem esik negatív morális megítélés alá, történelmileg nincs megbélyegezve.

– Nem úgy utal rájuk, mint szociális problémára, valamint nincs bűnnel megbélyegezve.

– Bármilyen etnikumot és nemet lefedhetnek ezzel a szóval

– A szó jelentése megmagyarázza, hogy akik ezzel foglalkoznak azok gyakorlatilag mit csinálnak (pénzkereső tevékenység)

– Szexuális jellegű munkák széles körét, valamint körülményeit is lefedi.

– Azáltal, hogy ezt munkának ismeri el, a szexmunkásoknak több eszközük van arra, hogy jobb, biztonságosabb és elfogadhatóbb munkakörülményekért küzdjenek.

Ezt a kifejezést már számos kormány, emberi jogi szervezet és szakszervezet használja, akárcsak az ENSZ.

 

3 Kik a szexmunkások?

Szexmunkás: egy olyan gyűjtőfogalom amibe beletartozik mindenki, aki a szex-iparban dolgozik. A szexmunkások többek között lehetnek szexmunkások, go-go táncosok, eszkort hölgyek, dominák, peep-showk alkalmazottjai, telefon szex operátorok, utcai szexmunkások, erotikus modellek, bordélyházak alkalmazottjai és pornófilm szereplők.

Vannak köztük, akik konkrét testi érintkezést is vállalnak, mások pedig interneten vagy telefonon keresztül érintkeznek. A szexmunkás fogalom nem vonatkozik a futtatókra.

A szexmunkások között igen nagy a különbség, nincs két egyforma.

– Szexmunkás lehet bárki nemre tekintet nélkül, valamint az ügyfeleik is bármely nemet képviselhetik.

– lehetnek különböző etnikumúak, vallásúak,

– lehetnek szegények, illetve gazdagok, képzettek, és képzettség nélküliek

A szexuális üzletággal kapcsolatos tapasztalatok nagyon eltérőek.

A szexmunkások tapasztalatait nagyban befolyásolja, hogy mennyiben rendelkeznek önállóan a saját életük és munkájuk felett.

A szexmunkások különböző helyeken fordulhatnak elő pl.: hotel, eszkort, streaptease- bár, pornó-ipar, stb.

 

Milyen körülményektől függ a munkájuk?

– társadalmi előítélet,

– egymás közötti kapcsolat

– kapcsolat a családjukkal, barátokkal

– mennyire ura a saját helyzetének és munkakörülményit mennyire tudja önmaga befolyásolni

– a szexmunkát érintő szabályok, rendeletek, törvények (megengedő, vagy tiltó)

– az önkéntes egészségügyi ellátáshoz, valamint a biztonságos szexhez szükséges eszközökhöz való hozzáférés

– a biztonságos munkakörülmények megléte

– van-e rendőri védelem a visszaélések ellen.

– egyéb munkakörülmények (pl. van-e futtató)

 

JELENLEGI HELYZET

Előzmények:

Az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt, hazánkban 1993-ban helyezték hatályon kívül. 1999 szeptemberéig a szexmunkat, mint szabálysértést kezelte a jog-gyakorlat. „ A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról” szóló 1999. évi LXXV. Törvény (továbbiakban Szbtv.) életbelépésével bevezetődött a „tiltott kéjelgés” fogalma, mely alapján a szexmunka, bizonyos[1]feltételek teljesítésével, legális tevékenységgé vált.

 

Jelenlegi törvények Magyarországon:

A szexuális szolgáltatás, tehát legálisan, vállalkozási formában végezhető tevékenység. Erre az Alkotmánybíróság a 261/E/2000. AB határozatában mutatott rá, amelyben megállapította, hogy a szexuális szolgáltatás nyújtása beletartozik az Alkotmány 70/B. §-ában meghatározott munka és foglalkozás szabad megválasztása alapvető szabadságjog kategóriájába és teljes korlátozása alkotmányellenes.

 

A Magyar Köztársaság alkotmánya (1949.évi XX törvény) szerint;

„70/I. § Minden természetes személy, […] köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi.CXVII. törvény 1.§ (3) bekezdése szerint;

„a magánszemély minden jövedelme adóköteles

Az egyéni vállalkozást az 1990.évi.V. törvény (Evt.) szabályozza.

„A 2. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozás a természetes személy gazdasági tevékenysége. A gazdasági tevékenység pedig az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség – és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.

A 4. § (1) és (2) bekezdései szerint:

„(1) Egyéni vállalkozás […] vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

 

A vállalkozói igazolvány kiállításakor és azt követően is az adóköteles tevékenység megjelölése, az érvényes szakmakódok jegyzékéről szóló KSH-APEH együttes tájékoztató rendelkezései alapján történik. A szexuális szolgáltatás a 960901 kódszámú, máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás megnevezésű szakmakód alá tartozik, melyet a Szolgáltatások Jegyzéke 9305124 besorolási számon szexuális szolgáltatásként nevesít.

 

A Baranya Megyei Bíróság (6.K20.483/200/9.számú) határozata;

„ A jogalkotó elismerte a szexmunkások tevékenységét, mint szolgáltatást[2], ezáltal az üzleti jellegű tevékenységgé vált és a szexmunkások egyéni vállalkozóknak tekintendők.

A szexmunkások az általuk végzett szolgáltatásnyújtáshoz vállalkozói igazolvány kiváltására kötelesek! „

 

Ezek a törvények az alábbi módon befolyásolják a sexmunkásokat:

 

Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása határozott előnyökkel jár:

  • Lakáshitel, bejelentett jövedelem, jövedelemigazolás
  • Orvosi ellátás (fizetett társadalombiztosítás)
  • Táppénz (betegség esetén juttatások)
  • Gyermekvállalás esetén; GYES, GYED, stb. jogosultság
  • Nyugdíj
  • Adófizetőként öntudatosan végezhetik a szexmunkát

 

Fontos tudni; a szexuális szolgáltatás a máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás gyűjtőcsoportba tartozik, azon belül több szakma csoport található, amelyeket tilos külön megnevezni!

 

A vállalkozói igazolvány, a kiállított nyugta és a számla sem tartalmazhatja a szexuális szolgáltatás megnevezését, azon csak a gyűjtőcsoport megnevezése lehet, azaz a máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás, így semmilyen regisztráció nem keletkezik! 

 

Miért kell foglalkozni a szexmunkások jogaival?

– Magyarországon a szex-munkásuk diszkriminációval és megbélyegzéssel szembesülnek, valamint sokszor visszaélnek emberi jogaikkal.

Az alábbi példákat tudjuk felhozni:

– A jogaik tiszteletben tartása biztosítja a sexmunkások számára, hogy összegyűljenek, kitörjenek az elszigeteltségből, és megosszák tudásukat, tapasztalatukat másokkal, és egymással.

– Hallathatják hangjukat a törvényhozásban, rendeletalkotásban, valamint azokban a tervekben, amelyek őket érintik.

– A párbeszéd segíti a szövetségesek keresését, és támogatja a szexmunkásokat az emberi és munka jogaik védelmében.


A szexmunka szabályozásai:

 

Kriminalizáció

A kriminalizáció a szexmunkát alapvetően véteknek tarja és lealacsonyítja. A szexuális szolgáltatások nyújtását-igénybevételét törvény általi büntetéssel kívánja „szabályozni”, szankcionálni.  Amennyiben a jog, a szexmunkásokat vagy klienseiket minden esetben, generális jelleggel üldözné – ezáltal lemondana a szexmunka ellenőrzésének lehetőségéről -, a szexmunkások illegalitásba kényszerülnek. Az illegalitás következményeként a kiszolgáltatottság, a nemzetközi emberkereskedelem, a hazai szexmunkások – amúgy sem csekély mértékű – migrációjának elburjánzásával kell szembesülnünk. A kriminalizáció, jogfosztott, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a szexmunkásokat.

A szexmunka kriminalizálása, az emberkereskedelmet segítő, a szexmunkások kiszolgáltatottságát fokozó, integrációellenes törekvésnek bizonyult!

 

Legalizácó

A kormány törvényi szabályozás alá vonja a szex-munkát ez által kontrolálja is azt. Ennek köszönhetően a szex-munkások bizonyos körülmények között, és a szabályok betartása mellett törvényes keretek között végezhetik a munkájukat.

Példák erre a szabályozásra:

–         türelmi zónák kijelölése

–         a szex munkások adózása

–         kötelező egészségügyi szűrések

A rendszer lényege, hogy a szexmunkások megszólíthatókká, megsegíthetőkké válljanak. Azok a szex-munkások, akik nem vállalják a rájuk vonatkozó törvényi kötelezettségeket, továbbra is büntethetőek maradnak. Ezáltal létezik egy illegális és egy legális szektor is.

 

Abolíció

Az abolícionista mozgalom alapgondolata; mindenkinek veleszületett joga eldönteni azt, hogy a megélhetés mely útját választja, e tekintetben pedig közömbös, hogy a polgár a megélhetését éppen saját testének áruba bocsátásával biztosítja. A szex munkások abban az esetben, ha nem végeznek futtatási tevékenységet és nem bordélytulajdonosok, nem büntetendők. Az abolíció lényege a szex-munkások rehabilitációja. Az abolícionist szellemiséget megjelenítő New York-i Egyezmény – teljes joggal -, a szexmunkások kiszolgáltatottságát kihasználó, a szexmunkásokat kizsákmányoló jelenségek ellen kíván fellépni.

 

Dekriminalizácó

Ebben az esetben olyan állami rendeletek megszüntetését jelenti amelyek az egyéb munkaköröket és üzletágakat nem nyomják el, olyan mértékben mint a szexmunkásokat. Jog arra, hogy elismerjék őket, munkajogi védelmet kapjanak, hivatalos szervezeteteket alapítsanak, valamint ezekhez csatlakozzanak, munkavégzés céljából legálisan külföldre mehessenek. Ennek a végrehajtása arra irányul, hogy a szex-munkát végző felnőtt-korúakat ne büntessék meg a tevékenységükért a büntetőjog alapján. Ez esetben az Állam a korábbi rendezetlen állapotok fenntartása, konzerválása helyett, szabályozni, kezelni kívánja a jelenséget.

 

FOGALMAK, AMELYEK A SZEXMUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZNAK

 

Ártalomcsökkentés

Olyan filozófia és megközelítésmód, amely alapvetően a drogok használatának megszüntetéséhez, csökkentéséhez kapcsolható. Ennek a megközelítésmódnak az elveit a szexmunka bizonyos területein is alkalmazzák. Inkább segítséget ajánl az egyéneknek és a közösségeknek a megelőzés és az ártalomcsökkentés érdekében ahelyett, hogy elítél vagy szemet huny a probléma felett, vagy egyenesen büntet. Ez a szexmunkát illetően az oktatást, a megelőzést, a gondoskodást, a biztonságos és egészséges munkakörülmények támogatását, a szexmunka dekriminalizációját, tehát egy alapvetően emberi-jogi alapú megközelítésmódot jelent. A sikeres közbelépés eszközei: peer mentorok oktatása, a biztonságos gumihasználat bemutatása, biztonsági tanácsok a szexmunkások számára, óvszerek terjesztése, a megelőzés és gondoskodás hatékony együttműködésének a megteremtése, foglalkozás-egészségügyi tanácsok, jogsegélyszolgálat, önsegítő csoportok.

 

Munkaügyi megközelítés:

Ez a filozófia a munkavállalók jogain keresztül közelíti meg a szexmunkát. A munkavállalók jogait és biztonságát helyezi előtérbe. Ez a szexmunka dekriminalizálását, és a szex-munkások egységbe szervezését jelenti, ami által jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. Miközben ez a megközelítésmód sokban hasonlít a fentebb leírt „ártalomcsökkentő” filozófiához (oktatás a biztonságos szexre, gumióvszer biztosítása, stb.), a szexmunkához kapcsolódó problémákat a biztonságos munkahely aspektusából vizsgálja.

 

Emberi jogi megközelítés:

Az emberi jogok a mindenkit megillető alapvető jogokra és a szabadságra vonatkoznak. A polgári és politikai jogok (jog az élethez és a szabadsághoz, a szabad önkifejezés joga, a törvény előtti egyenlőség), a társadalmi, kulturális gazdasági jogok (a kultúrában való részvételhez, az élelemhez, a munkához és az oktatáshoz való jog) a legalapvetőbb emberi jogok. Az emberi jogokat az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata és a nemzetközi emberi jogi törvények foglalják magukba. Az emberi jogi megközelítés a szex-munkával kapcsolatban a diszkrimináció és a visszaélések elleni védelmet helyezi a középpontba és a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot szorgalmazza a létező és érvényben lévő emberi

jogi eszközök használatával.

 


 

A szexmunkásokkal kapcsolatos tipikus félreértések és sztereotípiák

1. A szex-iparban részvevő nőkre és gyermekekre sokszor ugyanolyan módon utalnak, mintha nem lenne közöttük különbség. Csak ritkán esik arról szó, hogy férfiak is dolgoznak ezen a területen.

2. A szexmunkásokat úgy mutatják be, mint akiknek nincsen önálló akaratuk, és nem gondolkodnak. Áldozatnak tüntetik fel őket, akik nem kaphatnak segítséget.

3. A szexmunkát gyakran összekeverik a rabszolgasággal, vagy úgy utalnak rá, mint „szexuális rabszolgaság”. A szexmunkásokat általában úgy tűntetik fel, hogy „tőrbe lettek csalva”, „áldozatul estek”, „félre lettek vezetve”, és” kényszerítik őket” a szexmunkára.

4. A szexmunkások nem tartoznak a civilizált világhoz és a társadalomba. A szexmunkásokra nem tekintenek úgy mint a társadalmi közösségek tagjaira, vagy polgárokra, szülőkre, szomszédokra, barátokra.

6. A szex munkásokat és a szex-ipart általában mint veszélyforrást festik le az állampolgárokra és a közösségekre nézve: „a társadalom rákfenéje”, „veszély a társadalomra nézve”, „halálos veszedelem”, „förtelmes bűn”…

7. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szex munkával kapcsolatos nyomorúságot mutassák be.

8. A szexmunkások és a szex ipar nevetség tárgyát képezik. Gúny tárgyát képezi, ha a szex munkások kinyilvánítják politikai vagy társadalommal kapcsolatos véleményüket.

9. A szexmunkásokat de-humanizálják, az állatok és a szenny szintjére degradálva őket.

 

Teendők:

 

  1. Fel kell tárni a szexuális munka mindennapjaiban rejlő sokszínűséget és komplexitást.
  2. Dolgozó embernek, állampolgárnak, közösségi tagnak, valamint szakértőnek (a szex-munkában) kell kezelni a szexmunkásokat.
  3. A szexmunkához kötődő diszkriminációt, emberi jogi visszaéléseket és képmutatást fontos társadalmi és politikai problémaként kell kezelni.

 

A szex-munkások jogai emberi jogok

Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos területén a szex munkások alapvető emberi jogait eltiporják. Többek között a szex-munkások jogát az erőszaktól mentes élethez, a diszkrimináció-mentes élethez, a testi sértetlenséghez, a munkához és a magánélethez.

 

Rendőri elnyomás és bebörtönzés

Azokban az országokban ahol a szex-munka büntetendő, tiltott vagy elnyomott a szexmunkásoknak rejtőzködve, titokban kell dolgozniuk, hogy elkerüljék a törvényi szankciókat. Az ebből fakadó elszigeteltség következtében a szexmunkások munkakörülményei még rosszabbak és sokkal kiszolgáltatottabbak az erőszaknak, továbbá sokkal nehezebb az egészségügyi és HIV a megelőző szolgáltatásokhoz hozzájutniuk. A rendőri razziák (pl.: emberkereskedelem ürügyén) azokon a helyeken, ahol a szexmunkások dolgoznak ürügyként szolgálnak a rendőri brutalitásra, a letartóztatásra és a bebörtönzésre. Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos országában a szexmunkásokat arra kényszerítik, hogy takarítsák a rendőrőrsöt, pénzt fizessenek a rendőröknek, és gyakran még a gyermekük feletti felügyeleti jogot is megpróbálják elvenni. Becsmérlő, becsületsértő kifejezések folyamatosan fordulnak elő a razziák során.

 

A munkajogok figyelmen kívül hagyása

A tisztességes és igazságos munkakörülmények életeket menthetnek. Ott ahol ezek léteznek, a HIV vírussal megfertőződött szexmunkások aránya, nem haladja meg a lakosságban mért átlagot. Azonban azokban az országokban, ahol a szex-munkából erkölcsi kérdést csinál a kormány, vagy ahol a szexmunka alapvetően kizsákmányoló jellegű  a szexmunkások nem kapnak támogatást annak érdekében, hogy biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények között tudjanak dolgozni.

Ahol a rendőrség nem küzd a szexmunkások ellen, együttműködést tudnak kialakítani az őket érő inzultusok megfékezése, felderítése érdekében.

 


[1] Az Szbtv. 9. §-a szerint:

„ A szexmunkás a szexuális szolgáltatása igénybevételére csak:

  • 18. életévét betöltött személyt hívhat fel, illetőleg csak 18. életévét betöltött személy erre irányuló ajánlattételét fogadhatja el,
  • tilos a szexuális szolgáltatásra felajánlkozás mást, illetőleg másokat zaklató módja,
  • a szexmunkás szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással” (41/1999.( IX.8.) EüM rendelet a szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról).

[2] Az Szbtv. 4. § e) pontja szerint: szexmunkás az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt. E törvényből is megállapíthatóan a szexmunkások tevékenysége szolgáltatásnak minősül.

 

Hozzászólás

Még több Sajtóközlemények
Untitled design (12)

Egymásnak ellentmondó állítások

Nincs hozzászólás

„Az egymásnak ellentmondó rendőri és panaszosi állítások miatt nem lehet megnyugtatóan állást foglalni atekintetben, hogy a rendőrök

woman-2819490_960_720

A prostitúciós célú emberkereskedelemről

Nincs hozzászólás

2018 végén a Legfőbb Ügyész körlevelet bocsátott a prostitúciós célú emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyészi, nyomozási és vádelőkészítési feladatokról.

police

Jogellenes előállítási gyakorlat – a Független Rendészeti Panasztestület új állásfoglalása

Nincs hozzászólás

Praxisunkban rengeteg ügyfél számol be nap mint nap elszenvedett rendőri visszaélésekről, akár arról, hogy milyen hangnemben beszéltek

SZEXE: Ne írj alá bármit! A hatóság hibáit a szexmunkásoknak kell korrigálni

Nincs hozzászólás

A rendőrök időnként maguk sem ismerik a jogszabályt, ezért a SZEXE arra biztatja a szexmunkásokat és prostituáltakat,

Még érdekelhet: