A World Policy Journal minden témáját egy Nagy Kérdéssel kezdi, amelynek során különböző szakértőket kérnek fel, hogy adjanak betekintést az aktuális főtémába. A 2016/17-es tél kérdése: Mire van szüksége a szexmunkásoknak, hogy jobban befolyásolhassák a munkakörülményeiket? Az alábbiakban Fedorkó Boglárka kifejti, hogy bár Magyarországon legalizálták a szexmunkát, a szexmunkások továbbra is erősen diszkriminatív bánásmóddal szembesülnek a rendőrség és egyéb hatalmi ágak képviselőitől.

A szexmunkásoknak a munkakörülményeik jobb befolyásolása érdekében a szexmunkával kapcsolatos büntető törvények visszavonására, biztonsági jogokra lenne szüksége, és arra, hogy a hatalmi ágak figyelembe vegyék, mi segíti elő, és mi hátráltatja az életüket.

A szexmunkások széles és heterogén csoportot alkotnak Magyarországon. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) becslései szerint körülbelül 15 000 magyar szexmunkás dolgozik Magyarországon és külföldön. Többségük ciszgender nő, és lakásban dolgozik, de jelentős számmal vannak utcán dolgozók, férfiak és transzneműek is. Sokféle körülményeik ellenére minden szexmunkás magas fokú társadalmi kirekesztést és diszkriminációt tapasztal.

Annak ellenére, hogy a szexmunka legálissá vált 1999-ben Magyarországon, a szexmunkások nap mint nap szembesülnek egyenlőtlen rendőrségi és hatósági bánásmóddal, valamint az egészséges és biztonságos munkakörülményekhez való jogaik megsértésével.

A magyar önkormányzatok többsége nem jelöl ki engedélyezett területeket, ahogy azt a törvény előírja, így a szexmunkásokat rutin szerűen és önkényesen megbüntetik, letartóztatják és elzárják a ködös törvényekre hivatkozva.

Mi több, rendszeresen büntetik a szexmunkásokat megalapozatlan szabálysértési díjakkal, mint szemetelés, vagy közúti szabálysértés, hogy a rendőri kvótát teljesítsék. Ha ezeket a büntetéseket nem fizetik ki a terhelt anyagi körülményeik miatt, elzárják őket, ami tovább rontja az egészségügyi állapotukat és biztonságérzetüket, ahogy a családjaik gazdasági helyzetét és biztonságát is. Ez a helyzet tovább romlott a 2012-es szabálysértési eljárási törvénnyel, ami súlyosbította a kiszabható ítéleteket.

Mivel a szabályozások nagy része teljesíthetetlen a szexmunkások többsége számára – mint például a más szexmunkásokkal való együtt dolgozás tilalma, ami bordély üzemeltetésnek számítana, vagy a ködösen megfogalmazott törvényrendelet, ami nem jelöl ki a legális területeket utcai szexmunkára – a hazai szexmunka jelentős része továbbra is illegális körülmények között történik, annak ellenére, hogy „papíron” legálisan űzhető lenne.

Ezért minden évben jelentős számban bírságolják meg és teszik őrizetbe a szexmunkásokat. A szabályozási struktúra ráadásul egy ellenséges viszonyt alakít ki a rendőrséggel, a szexmunkásokban inkább félelmet, mintsem bizalmat és biztonságot ébresztenek. 2011-ben a SZEXE kutatása szerint, amely a rendőri zaklatások és szexmunkások ellen elkövetett erőszak-cselekmények számának növekedését mutatta, több, mint 10 százaléka a megkérdezett 246 válaszadónak élte már át, hogy a rendőr ingyenes szexuális szolgáltatást kér, és 43,4 százalékuk tapasztalt verbális vagy fizikai bántalmazást a hatóságok részéről. A végrehajtó szervekkel lévő konfliktusos kapcsolat az érvényben lévő törvényi szabályozás és politikai irányvonal eredménye, a szexmunkások biztonságának és egészségének súlyos veszélyeztetésével jár a jogaikkal való foglalkozás elhanyagolása.

Magyarországon a szexmunkásokat erősen diszkriminatív módon szabályozzák, hogy eltüntessék őket a nyilvánosság elől. A három havonta kötelező egészségügyi vizsgálatok, a ködös szabályozások a szexmunkát legálisan végezhető területekkel, a bántalmazó rendőri intézkedések, a rendszeres rendőrségi razziák aláássák a szexmunkások biztonsághoz való jogát, és lehetőségeiket a biztonságos szexre és munkakörülményeik befolyásolására. Épp ezért a szexmunkások a büntetésen alapuló törvényi szabályozások és előírások, valamint jogsértő eljárások visszavonásárért és megszüntetéséért szólalnak fel. Követelik, hogy a szexmunkásokat ne az emberkereskedelem áldozataiként, vagy férfiak által elkövetett erőszak áldozataiként kezeljék, hanem akként, amik valójában: szakértői az általuk első kézből ismert problémáknak, mint a szexmunka, migráció, társadalmi kirekesztés, női jogok és LMBT jogok témái.

(Fedorkó Boglárka, 2017)

A cikk eredeti nyelven: http://www.worldpolicy.org/blog/2017/01/30/hungary-navigating-sex-work-regulations