Az 1999. évi LXXV. törvény 62. § (2) szerint; Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy – a szexmunka kezelésének közrendvédelmi szabályai érvényesülése érdekében – rendeletben szabályozza az egészségügyi vizsgálatok, illetve az ilyen vizsgálatokat folytató egészségügyi intézmények körét, a nemi úton terjedő betegségek létét vagy hiányát tanúsító orvosi igazolás tartalmi követelményét, kiadásának rendjét.

Az 1999. évi LXXV. törvény 9.§(3) szerint; a szexmunkás szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással

Az 1999. évi LXIX. Törvény a szabálysértésekről (továbbiakban: „Szab. tv.”)143. § (1) Aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha

c) nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.

A szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet 1. § 2) bekezdése szerint:

Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat elvégzését a szexmunkás – személyazonosságának igazolása mellett – kezdeményezi az Intézetnél.

A Szbtv. 9§ (3) bekezdése szerint a szexmunkás szexuális szolgáltatásra akkor ajánlkozhat fel, ha rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással. A 62. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján meghozott, a szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX.8) EüM rendelet szerint orvosi igazolás szolgál a vizsgálaton résztvevő szexmunkás negatív eredményét bizonyító orvosi vizsgálatáról.

A 41/1999. (IX.8.) EüM. rendelet mellékletének részét képezi:

a személyazonosságot igazoló okmány számának kötelező feltűntetése, továbbá

• a családi és utónév,
• a születési hely,
• idő,
• végezetül a lakó- és tartózkodási hely regisztrációja.

A New York-i Egyezmény 6. Cikkelye a szexmunkások nyilvántartásáról (hivatalos fordítás):

A jelen Egyezményben részes Felek kötelesek az összes szükséges intézkedést megtenni:

minden hatályos törvény, szabályzat vagy igazgatási gyakorlat hatályon kívül helyezésére vagy eltörlésére; amely szerint a szexmunkaval foglalkozó vagy azzal gyanúsított személyek különleges nyilvántartásba tartoznak magukat vétetni, külön igazolvánnyal kell rendelkezniük, vagy különleges ellenőrzési vagy bejelentési előírások alá esnek.

A 41/1999. (IX.8.) EüM. rendelet mellékletében szereplő orvosi igazolás, tartalmilag és funkcionálisan is igazolványként szolgál. A szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolás által, különleges – a nemi úton terjedő betegségek létét vagy hiányát tanúsító egészségügyi – nyilvántartás keletkezik!

A BELÜGYMINISZTÉRIUM Jogi Főosztálya által készített tanulmány megállapította;

…. „E rendelet – egynémely rendelkezése – ellentmond az abolicionista szellemiséget megtestesítő Egyezmény 6. Cikkelyében rögzített generális regisztrációs tilalom követelményének, ti. az Egyezmény 6. Cikkelyében foglaltakra tekintettel, szemben a jelenlegi jogi megoldással, s az abból fakadó jogalkalmazási gyakorlattal az egészségügyi regisztrációban a szexmunkásat ilyen minőségében semmilyen jogcímen nem lehet, nem lehetne megjeleníteni!

Az EüM rendelet alkalmazása ugyanakkor – vizsgálván a jogszabály rendelkezéseit, de különösképpen az érintettek részére kiadandó igazolás mintaszövegét, s persze a jogalkalmazás gyakorlatát – akarva-akaratlanul aszexmunkások(!) egészségügyi kontrollját dokumentáló, az egészségügyi szűrővizsgálatokon megjelenő szexmunkásokat, illetve a részükre kiadott igazolásokat egyaránt megjelenítő különleges nyilvántartás „képződik”.

Az Egyezménynek a különleges nyilvántartás bevezetését tiltó követelményeit teljesítendő – az orvosi igazolás aligha utalhatna az igazolás jogosultjának „szexmunkás” minőségére, de – ismerjük el – az érintetteket szűrővizsgálat alapján létesülő egészségügyi regisztráció sem jeleníthetné meg e speciális alanyi kört. ”…

A hatályos magyar jogi szabályozástehát megsérti a New York-i

Egyezmény 6. Cikkelyét, hiszen – népegészségügyi és társadalompolitikai érdekek alapján- , ténylegesen a szexmunkások egészségügyi nyilvántartásához és igazolványkényszerhez vezet!

A New York-i Egyezmény 6. Cikkelyével elfogadott tilalmak, veszélyeztetik, illetve ellehetetlenítik a szexmunkások rendszeres és szervezett szűrésének folyamatát, az egészségügyi szakellátás fenntartását!

Az Egészségügyi Minisztérium (Ikt.szám: 20625-4/2006-0003EGP, 2006. december 14.) álláspontja:

… „ Fentiek alapján jelen helyzetben a tárca csak azt a megoldást választhatja, hogy az orvosi igazolás adattartalmát szűkíti, azonban így kérdéses az orvosi igazolás hitelessége. Adatok hiányában ugyanis nem igazol semmit. … ”

A szexmunkások egészségügyi nyilvántartását és az orvosi igazolás (a kérelmező azonosíthatóságára tekintettel, adattartalmilag és funkcionálisan igazolványként szolgáló) létét tilalmazó szankciók, lényegében ellehetetlenítik a szexmunkások rendszeres és szervezett szűrésének folyamatát, az egészségügyi szakellátás kötelezettségének fenntartását.

Választani és dönteni kell; a szexmunkások különleges egészségügyi nyilvántartásának és a külön egészségügyi igazolvánnyal való ellátásának kötelezettsége vagy az ezeket megjelenítő tilalmak fenntartása között!

A fentiekben írt „regisztrációs tilalom”, a szexmunkások rendszeres és szervezett szűrése, az egészségügyi szakellátás fenntartása érdekében, az jelenthetne – látszólagosan – jogszerű megoldást, ha más foglalkozási kör(ök) is bevonásra kerülnének e vizsgálati körbe. Ez esetben, kétségessé válna az egészségügyi vizsgálatok, mint különleges ellenőrzési előírások szerepe, továbbá a vizsgálatok során kiállított igazolvány (igazolás), már nem a szexmunkások részére szóló külön igazolványként jelenítődne meg és nem képződne különleges nyilvántartás.

E megoldás azonban azért látszólagosan jogszerű, mert a szexuális szolgáltatás kapcsán végzendő szűrővizsgálatok – a 41/1999. (IX.8.) EüM. rendelet 2§ (2) bekezdésében felsorolt fertőzések- elvégzésébe más foglalkozási kör(ök) bevonása, orvos-szakmailag – vélhetően- nem indokolható.

Az ENSZ Közgyűlés 2007. júniusában fogadta el azt a nyilatkozatot, amely kimondja;

… „az átfogó válaszok kidolgozása érdekében le kell győznünk minden, a megelőzéshez, kezeléshez, gondozáshoz és támogatáshoz való hozzáférést akadályozó jogi, szabályozási, kereskedelmi és egyéb korlátot” ….

A szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet megsemmisítéséről szóló indítványt, az Alkotmánybíróság 28/C/2005. szám alatt nyilvántartásba vette.

Az abolícionista mozgalom alapgondolata; mindenkinek veleszületett joga eldönteni azt, hogy a megélhetés mely útját választja, e tekintetben pedig közömbös, hogy a polgár a megélhetését éppen saját testének áruba bocsátásával biztosítja. A mozgalom alapítója (Josephin Buttler, egy angol főpap hitvese) felismerte, hogy a szexmunka kapcsán, emberi sorskérdésekről, a szexmunkások megsegítéséről kell gondoskodni, nem erkölcsi ítéleteket kell meghozni. Az Egyezmény a szexmunkások kiszolgáltatottságát kihasználó, a szexmunkásokat kizsákmányoló jelenségek ellen kíván fellépni.

Melléklet a 41/1999. (IX.8.) EüM. rendelethez

Bőr- és Nemibeteg-gondozó egészségügyi szolgáltató

……………/………. szám

ORVOSI IGAZOLÁS

Családi név:

Utónév:

Születési hely, idő:

Lakó- és tartózkodási hely:

Személyazonosságot igazoló okmány és száma:

A szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX. 8.) EüM rendelet 2. §-a (2) bekezdésében felsorolt fertőzések nem mutathatók ki.

A vizsgálat időpontját követően a fertőzés lehetősége nem zárható ki.

Ez az igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig használható fel.

…………………………………………………. ………………………………………………….

(kiállítás helye, ideje) az intézet orvosa

Utalva itt, az Szbtv. 62. § (2) bekezdésére, illetve ezen felhatalmazás alapján meghozott, a szexmunkások részére kiadandó orvosi igazolásról szóló 41/1999. (IX.8) EüM rendeletre, továbbá az e tárgyban született; Szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. Törvény 143. § (2) bekezdés c pontjára.

2006. Januárjában egy különleges szűrőbusz indult útnak az országban (az Érdekvédelmi Egyesület kezdeményezésére és programvezetése alapján), hogy a szexmunkások rendszeres orvosi vizsgálatával, a fertőzések, betegségek terjedését megakadályozza, mely nemcsak a szexmunkásokra, hanem a szolgáltatásukat igénybevevők és azok magánkapcsolataikra is kihatással van. A szűrőbusz mindössze fél évet ment, ám ez alatt 94 magyar rendelő hétéves eredményét múlta felül (a buszban fél év alatt 517-en estek át szűrésen, a magyar bőr- és nemibeteg-gondozók 1999-2006-ig országszerte összesen 282 esetben vizsgáltak szexmunkásokat). A szűrőprogram tapasztalataiból is megállapítható, hogy a szexmunkások körében számolni kell a szexuális úton terjedő fertőzések fokozottabb mértékű megjelenésére. Ezért a fertőzések terjedésének és az ebből adódó szövődmények megakadályozása érdekében, indokolt, a szexmunkások rendszeres és szervezett szűrésének, felvilágosításának megszervezése, az egészségügyi szakellátás fenntartása.

A szűrővizsgálat során a) vérbaj (syphilis), b) kankó (gonorrhoea), c) HIV d)szexuális úton terjedő Chlamydia, továbbá e) hepatitis B fertőzés megállapítására irányuló vizsgálatokat kell elvégezni.