A Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete nevet a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületére változtattuk. A szexmunka Magyarországon: általános áttekintés.

A szexmunka Magyarországon: általános áttekintés

1, Nyelvezet:

Sokszor azok a szavak, amelyekkel a szexmunkásokat illetjük a velük kapcsolatos előítéleteinkről és diszkriminációról árulkodnak.

Pl. az angol nyelvben használt – eredetileg latin eredetű – „prostitute” szó ( szexmunkás ) „kiszolgáltatottat”, ill. „nem megbecsült”-et jelent.

Néhány szexmunkás úgy döntött, hogy megpróbálja új, pozitív jelentéssel felruházni ezeket a szavakat. Mások viszont még mindig úgy gondolják, hogy ezek a szavak további gyűlöletet és előítéletet táplálnak a szexmunkásokkal szemben.

2. A szexmunkások azonban a „szexmunkás” szó mellett tették le a voksukat, mivel:

– Ez a kifejezés nem esik negatív morális megítélés alá, történelmileg nincs megbélyegezve.

– Nem úgy utal rájuk, mint szociális problémára, valamint nincs bűnnel megbélyegezve.

– Bármilyen etnikumot és nemet lefedhetnek ezzel a szóval

– A szó jelentése megmagyarázza, hogy akik ezzel foglalkoznak azok gyakorlatilag mit csinálnak (pénzkereső tevékenység)

– Szexuális jellegű munkák széles körét, valamint körülményeit is lefedi.

– Azáltal, hogy ezt munkának ismeri el, a szexmunkásoknak több eszközük van arra, hogy jobb, biztonságosabb és elfogadhatóbb munkakörülményekért küzdjenek.

Ezt a kifejezést már számos kormány, emberi jogi szervezet és szakszervezet használja, akárcsak az ENSZ.

3 Kik a szexmunkások?

Szexmunkás: egy olyan gyűjtőfogalom amibe beletartozik mindenki, aki a szex-iparban dolgozik. A szexmunkások többek között lehetnek szexmunkások, go-go táncosok, eszkort hölgyek, dominák, peep-showk alkalmazottjai, telefon szex operátorok, utcai szexmunkások, erotikus modellek, bordélyházak alkalmazottjai és pornófilm szereplők.

Vannak köztük, akik konkrét testi érintkezést is vállalnak, mások pedig interneten vagy telefonon keresztül érintkeznek. A szexmunkás fogalom nem vonatkozik a futtatókra.

A szexmunkások között igen nagy a különbség, nincs két egyforma.

– Szexmunkás lehet bárki nemre tekintet nélkül, valamint az ügyfeleik is bármely nemet képviselhetik.

– lehetnek különböző etnikumúak, vallásúak,

– lehetnek szegények, illetve gazdagok, képzettek, és képzettség nélküliek

A szexuális üzletággal kapcsolatos tapasztalatok nagyon eltérőek.

A szexmunkások tapasztalatait nagyban befolyásolja, hogy mennyiben rendelkeznek önállóan a saját életük és munkájuk felett.

A szexmunkások különböző helyeken fordulhatnak elő pl.: hotel, eszkort, streaptease- bár, pornó-ipar, stb.

Milyen körülményektől függ a munkájuk?

– társadalmi előítélet,

– egymás közötti kapcsolat

– kapcsolat a családjukkal, barátokkal

– mennyire ura a saját helyzetének és munkakörülményit mennyire tudja önmaga befolyásolni

– a szexmunkát érintő szabályok, rendeletek, törvények (megengedő, vagy tiltó)

– az önkéntes egészségügyi ellátáshoz, valamint a biztonságos szexhez szükséges eszközökhöz való hozzáférés

– a biztonságos munkakörülmények megléte

– van-e rendőri védelem a visszaélések ellen.

– egyéb munkakörülmények (pl. van-e futtató)

JELENLEGI HELYZET

Előzmények:

Az üzletszerű kéjelgést, mint bűncselekményt, hazánkban 1993-ban helyezték hatályon kívül. 1999 szeptemberéig a szexmunkat, mint szabálysértést kezelte a jog-gyakorlat. „ A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról” szóló 1999. évi LXXV. Törvény (továbbiakban Szbtv.) életbelépésével bevezetődött a „tiltott kéjelgés” fogalma, mely alapján a szexmunka, bizonyos[1]feltételek teljesítésével, legális tevékenységgé vált.

Jelenlegi törvények Magyarországon:

A szexuális szolgáltatás, tehát legálisan, vállalkozási formában végezhető tevékenység. Erre az Alkotmánybíróság a 261/E/2000. AB határozatában mutatott rá, amelyben megállapította, hogy a szexuális szolgáltatás nyújtása beletartozik az Alkotmány 70/B. §-ában meghatározott munka és foglalkozás szabad megválasztása alapvető szabadságjog kategóriájába és teljes korlátozása alkotmányellenes.

A Magyar Köztársaság alkotmánya (1949.évi XX törvény) szerint;

„70/I. § Minden természetes személy, […] köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi.CXVII. törvény 1.§ (3) bekezdése szerint;

„a magánszemély minden jövedelme adóköteles

Az egyéni vállalkozást az 1990.évi.V. törvény (Evt.) szabályozza.

„A 2. § (1) bekezdése szerint az egyéni vállalkozás a természetes személy gazdasági tevékenysége. A gazdasági tevékenység pedig az üzletszerűen – ellenérték fejében, nyereség – és vagyonszerzés céljából, rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.

A 4. § (1) és (2) bekezdései szerint:

„(1) Egyéni vállalkozás […] vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

A vállalkozói igazolvány kiállításakor és azt követően is az adóköteles tevékenység megjelölése, az érvényes szakmakódok jegyzékéről szóló KSH-APEH együttes tájékoztató rendelkezései alapján történik. A szexuális szolgáltatás a 960901 kódszámú, máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás megnevezésű szakmakód alá tartozik, melyet a Szolgáltatások Jegyzéke 9305124 besorolási számon szexuális szolgáltatásként nevesít.

A Baranya Megyei Bíróság (6.K20.483/200/9.számú) határozata;

„ A jogalkotó elismerte a szexmunkások tevékenységét, mint szolgáltatást[2], ezáltal az üzleti jellegű tevékenységgé vált és a szexmunkások egyéni vállalkozóknak tekintendők.

A szexmunkások az általuk végzett szolgáltatásnyújtáshoz vállalkozói igazolvány kiváltására kötelesek! „

Ezek a törvények az alábbi módon befolyásolják a sexmunkásokat:

Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása határozott előnyökkel jár:

• Lakáshitel, bejelentett jövedelem, jövedelemigazolás
• Orvosi ellátás (fizetett társadalombiztosítás)
• Táppénz (betegség esetén juttatások)
• Gyermekvállalás esetén; GYES, GYED, stb. jogosultság
• Nyugdíj
• Adófizetőként öntudatosan végezhetik a szexmunkát

Fontos tudni; a szexuális szolgáltatás a máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás gyűjtőcsoportba tartozik, azon belül több szakma csoport található, amelyeket tilos külön megnevezni!

A vállalkozói igazolvány, a kiállított nyugta és a számla sem tartalmazhatja a szexuális szolgáltatás megnevezését, azon csak a gyűjtőcsoport megnevezése lehet, azaz a máshová nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás, így semmilyen regisztráció nem keletkezik! 

Miért kell foglalkozni a szexmunkások jogaival?

– Magyarországon a szex-munkásuk diszkriminációval és megbélyegzéssel szembesülnek, valamint sokszor visszaélnek emberi jogaikkal.

Az alábbi példákat tudjuk felhozni:

– A jogaik tiszteletben tartása biztosítja a sexmunkások számára, hogy összegyűljenek, kitörjenek az elszigeteltségből, és megosszák tudásukat, tapasztalatukat másokkal, és egymással.

– Hallathatják hangjukat a törvényhozásban, rendeletalkotásban, valamint azokban a tervekben, amelyek őket érintik.

– A párbeszéd segíti a szövetségesek keresését, és támogatja a szexmunkásokat az emberi és munka jogaik védelmében.

A szexmunka szabályozásai:

Kriminalizáció

A kriminalizáció a szexmunkát alapvetően véteknek tarja és lealacsonyítja. A szexuális szolgáltatások nyújtását-igénybevételét törvény általi büntetéssel kívánja „szabályozni”, szankcionálni.  Amennyiben a jog, a szexmunkásokat vagy klienseiket minden esetben, generális jelleggel üldözné – ezáltal lemondana a szexmunka ellenőrzésének lehetőségéről -, a szexmunkások illegalitásba kényszerülnek. Az illegalitás következményeként a kiszolgáltatottság, a nemzetközi emberkereskedelem, a hazai szexmunkások – amúgy sem csekély mértékű – migrációjának elburjánzásával kell szembesülnünk. A kriminalizáció, jogfosztott, ezáltal kiszolgáltatott helyzetbe taszítja a szexmunkásokat.

A szexmunka kriminalizálása, az emberkereskedelmet segítő, a szexmunkások kiszolgáltatottságát fokozó, integrációellenes törekvésnek bizonyult!

Legalizácó

A kormány törvényi szabályozás alá vonja a szex-munkát ez által kontrolálja is azt. Ennek köszönhetően a szex-munkások bizonyos körülmények között, és a szabályok betartása mellett törvényes keretek között végezhetik a munkájukat.

Példák erre a szabályozásra:

–         türelmi zónák kijelölése

–         a szex munkások adózása

–         kötelező egészségügyi szűrések

A rendszer lényege, hogy a szexmunkások megszólíthatókká, megsegíthetőkké válljanak. Azok a szex-munkások, akik nem vállalják a rájuk vonatkozó törvényi kötelezettségeket, továbbra is büntethetőek maradnak. Ezáltal létezik egy illegális és egy legális szektor is.

Abolíció

Az abolícionista mozgalom alapgondolata; mindenkinek veleszületett joga eldönteni azt, hogy a megélhetés mely útját választja, e tekintetben pedig közömbös, hogy a polgár a megélhetését éppen saját testének áruba bocsátásával biztosítja. A szex munkások abban az esetben, ha nem végeznek futtatási tevékenységet és nem bordélytulajdonosok, nem büntetendők. Az abolíció lényege a szex-munkások rehabilitációja. Az abolícionist szellemiséget megjelenítő New York-i Egyezmény – teljes joggal -, a szexmunkások kiszolgáltatottságát kihasználó, a szexmunkásokat kizsákmányoló jelenségek ellen kíván fellépni.

Dekriminalizácó

Ebben az esetben olyan állami rendeletek megszüntetését jelenti amelyek az egyéb munkaköröket és üzletágakat nem nyomják el, olyan mértékben mint a szexmunkásokat. Jog arra, hogy elismerjék őket, munkajogi védelmet kapjanak, hivatalos szervezeteteket alapítsanak, valamint ezekhez csatlakozzanak, munkavégzés céljából legálisan külföldre mehessenek. Ennek a végrehajtása arra irányul, hogy a szex-munkát végző felnőtt-korúakat ne büntessék meg a tevékenységükért a büntetőjog alapján. Ez esetben az Állam a korábbi rendezetlen állapotok fenntartása, konzerválása helyett, szabályozni, kezelni kívánja a jelenséget.

FOGALMAK, AMELYEK A SZEXMUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI KÉRDÉSEKRE VONATKOZNAK

Ártalomcsökkentés

Olyan filozófia és megközelítésmód, amely alapvetően a drogok használatának megszüntetéséhez, csökkentéséhez kapcsolható. Ennek a megközelítésmódnak az elveit a szexmunka bizonyos területein is alkalmazzák. Inkább segítséget ajánl az egyéneknek és a közösségeknek a megelőzés és az ártalomcsökkentés érdekében ahelyett, hogy elítél vagy szemet huny a probléma felett, vagy egyenesen büntet. Ez a szexmunkát illetően az oktatást, a megelőzést, a gondoskodást, a biztonságos és egészséges munkakörülmények támogatását, a szexmunka dekriminalizációját, tehát egy alapvetően emberi-jogi alapú megközelítésmódot jelent. A sikeres közbelépés eszközei: peer mentorok oktatása, a biztonságos gumihasználat bemutatása, biztonsági tanácsok a szexmunkások számára, óvszerek terjesztése, a megelőzés és gondoskodás hatékony együttműködésének a megteremtése, foglalkozás-egészségügyi tanácsok, jogsegélyszolgálat, önsegítő csoportok.

Munkaügyi megközelítés:

Ez a filozófia a munkavállalók jogain keresztül közelíti meg a szexmunkát. A munkavállalók jogait és biztonságát helyezi előtérbe. Ez a szexmunka dekriminalizálását, és a szex-munkások egységbe szervezését jelenti, ami által jobb munkakörülmények között dolgozhatnak. Miközben ez a megközelítésmód sokban hasonlít a fentebb leírt „ártalomcsökkentő” filozófiához (oktatás a biztonságos szexre, gumióvszer biztosítása, stb.), a szexmunkához kapcsolódó problémákat a biztonságos munkahely aspektusából vizsgálja.

Emberi jogi megközelítés:

Az emberi jogok a mindenkit megillető alapvető jogokra és a szabadságra vonatkoznak. A polgári és politikai jogok (jog az élethez és a szabadsághoz, a szabad önkifejezés joga, a törvény előtti egyenlőség), a társadalmi, kulturális gazdasági jogok (a kultúrában való részvételhez, az élelemhez, a munkához és az oktatáshoz való jog) a legalapvetőbb emberi jogok. Az emberi jogokat az Emberi Jogok Nemzetközi Nyilatkozata és a nemzetközi emberi jogi törvények foglalják magukba. Az emberi jogi megközelítés a szex-munkával kapcsolatban a diszkrimináció és a visszaélések elleni védelmet helyezi a középpontba és a mindenkit megillető egyenlő bánásmódot szorgalmazza a létező és érvényben lévő emberi

jogi eszközök használatával.

A szexmunkásokkal kapcsolatos tipikus félreértések és sztereotípiák

1. A szex-iparban részvevő nőkre és gyermekekre sokszor ugyanolyan módon utalnak, mintha nem lenne közöttük különbség. Csak ritkán esik arról szó, hogy férfiak is dolgoznak ezen a területen.

2. A szexmunkásokat úgy mutatják be, mint akiknek nincsen önálló akaratuk, és nem gondolkodnak. Áldozatnak tüntetik fel őket, akik nem kaphatnak segítséget.

3. A szexmunkát gyakran összekeverik a rabszolgasággal, vagy úgy utalnak rá, mint „szexuális rabszolgaság”. A szexmunkásokat általában úgy tűntetik fel, hogy „tőrbe lettek csalva”, „áldozatul estek”, „félre lettek vezetve”, és” kényszerítik őket” a szexmunkára.

4. A szexmunkások nem tartoznak a civilizált világhoz és a társadalomba. A szexmunkásokra nem tekintenek úgy mint a társadalmi közösségek tagjaira, vagy polgárokra, szülőkre, szomszédokra, barátokra.

6. A szex munkásokat és a szex-ipart általában mint veszélyforrást festik le az állampolgárokra és a közösségekre nézve: „a társadalom rákfenéje”, „veszély a társadalomra nézve”, „halálos veszedelem”, „förtelmes bűn”…

7. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a szex munkával kapcsolatos nyomorúságot mutassák be.

8. A szexmunkások és a szex ipar nevetség tárgyát képezik. Gúny tárgyát képezi, ha a szex munkások kinyilvánítják politikai vagy társadalommal kapcsolatos véleményüket.

9. A szexmunkásokat de-humanizálják, az állatok és a szenny szintjére degradálva őket.

Teendők:

1. Fel kell tárni a szexuális munka mindennapjaiban rejlő sokszínűséget és komplexitást.
2. Dolgozó embernek, állampolgárnak, közösségi tagnak, valamint szakértőnek (a szex-munkában) kell kezelni a szexmunkásokat.
3. A szexmunkához kötődő diszkriminációt, emberi jogi visszaéléseket és képmutatást fontos társadalmi és politikai problémaként kell kezelni.

A szex-munkások jogai emberi jogok

Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos területén a szex munkások alapvető emberi jogait eltiporják. Többek között a szex-munkások jogát az erőszaktól mentes élethez, a diszkrimináció-mentes élethez, a testi sértetlenséghez, a munkához és a magánélethez.

Rendőri elnyomás és bebörtönzés

Azokban az országokban ahol a szex-munka büntetendő, tiltott vagy elnyomott a szexmunkásoknak rejtőzködve, titokban kell dolgozniuk, hogy elkerüljék a törvényi szankciókat. Az ebből fakadó elszigeteltség következtében a szexmunkások munkakörülményei még rosszabbak és sokkal kiszolgáltatottabbak az erőszaknak, továbbá sokkal nehezebb az egészségügyi és HIV a megelőző szolgáltatásokhoz hozzájutniuk. A rendőri razziák (pl.: emberkereskedelem ürügyén) azokon a helyeken, ahol a szexmunkások dolgoznak ürügyként szolgálnak a rendőri brutalitásra, a letartóztatásra és a bebörtönzésre. Közép- Kelet-Európa és Közép-Ázsia számos országában a szexmunkásokat arra kényszerítik, hogy takarítsák a rendőrőrsöt, pénzt fizessenek a rendőröknek, és gyakran még a gyermekük feletti felügyeleti jogot is megpróbálják elvenni. Becsmérlő, becsületsértő kifejezések folyamatosan fordulnak elő a razziák során.

A munkajogok figyelmen kívül hagyása

A tisztességes és igazságos munkakörülmények életeket menthetnek. Ott ahol ezek léteznek, a HIV vírussal megfertőződött szexmunkások aránya, nem haladja meg a lakosságban mért átlagot. Azonban azokban az országokban, ahol a szex-munkából erkölcsi kérdést csinál a kormány, vagy ahol a szexmunka alapvetően kizsákmányoló jellegű  a szexmunkások nem kapnak támogatást annak érdekében, hogy biztonságosabb és egészségesebb munkakörülmények között tudjanak dolgozni.

Ahol a rendőrség nem küzd a szexmunkások ellen, együttműködést tudnak kialakítani az őket érő inzultusok megfékezése, felderítése érdekében.